2012. április 30., hétfő

Mesterjegyek 2 / Armourers' mark 2


Páncélok / Armour

1. Talán Antonia Missaglia mesterjegye egy saladon / Perhapsh Antoni Missaglia's Mark on Salade
2. Nürnberg város jegye / Mark of the City of Nuremberg
3. Saladon / On Salade
4. Breastplaten és a cuisse belső részén talált mesterjegy / On Breastplate and inside of cuisse
5. Az egyetlen azonosított mesterjegy mely Konrad Seusenhofertől származik egy sisakról / The only existing mark of Conrad Seusenhofer on a helmet
6. Tonleten / On Tonlet
7. Missaglia jelzés egy Bascineten / Mark of the Missaglia on Bascinet
8. Armeten / On armet
9. Gorgeten / On gorget
10. Worms-i Vilmos mesterjegye egy breatsplaten / Mark of William of Worms on Breastplate
11. Backplaten / On Backplate
12. Gauntleten / On Gauntlet
13. Gorgeten / On Gorget
14. A londoni páncélkovácsok mesterjegye / Marks of the Armourers' Company Of London
15. Breastplaten / On Breastplate
16. Breastplaten / On Breastplate
17. Conrad Lochner mesterjegye egy pauldronról / Mark Of Conrad Lochner on pauldron
18. Talán Worms-i Vilmos mesterjegye egy cuirasson / Perhaps Mark of William of Worms on cuirass
19. Backplaten / On Backplate
20. Backplaten / On Backplate
21. Conrad Lochner mesterjegye egy cuirasson /  Mark Of Conrad Lochner on cuirass
22. Breastplaten / On Breastplate
23. Gauntleten / On Gauntlet
24. Pauldronon / On Pauldron
25. Talán Missaglia jelzés egy saladeról / Perhapsh Missaglia's Mark on Salade
26. Velencei Saladeról / On Venetian Salade
27. Velencei Saladeról / On Venetian Salade
28. Saladeról / On Salade
29. Saladeról / On Salade
30. Casque / On casque
31. Merate testvérek mesterjegye egy ló páncéljáról / Mark of the Merate Brothers on horse armour


 Számszeríj / Crossbow

32. Stone-bow / On stone-bow
33. Stone-bow / On stone-bow
34. Heinrich Maher mesterjegye / Mark of Heinrich Maher
35. Kengyeles számszeríjról / On stirrup crossbow
36. Cranequinról / On Cranequin *
37. Cranequinról / On Cranequin
38. Számszeríjról / On Crossbow
39. Számszeríjról / On Crossbow
40. Számszeríjról / On Crossbow
41. Számszeríjról / On Crossbow
42 -43. Csörlőről / On windlass of crossbow

*  elvében hasonló a csörlőhöz. 1450 körül találták fel, népszerű volt a vadászok között, mivel kis erőfeszítést igényelt, de lassúsága miatt a katonák nem szívesen alkalmazták.

 Tőrök, kések és bajonettek / Daggers, Knives and bayonets

44. Stilettóról / On Stilettos
45. Kosaras tőrről / On shell dagger
46. Bayonett kardról / On sword bayonet
47. Kés pengéről / On Knife-blade
48. Tőrről 1608-ból / On dagger dated 1608
49. Tőrről / On Dagger
50. Tőrről / On Dagger
51. Tőrről / On Dagger
52. Kosaras tőrről / On shell dagger
53 - 54. Bayonettről / On a plug bayonet
55. Késről / On Knife
56. Bayonettről / On a plug bayonet
57. Spanyol késről / On Spanish knife
58. Farkas, róka vagy kutya jelzés Passaui városából bayonettről / Wolf, Fox or Dog  mark of the City of Passau on Plug Bayonet
59. Passaui mesterjelzés / Mark of Passau

Kardok / Swords

60. Passaui mesterjelzés kardról / Mark of Passau on sword
61. Passaui mesterjelzés kardról / Mark of Passau on sword
62. Passaui mesterjelzés kardról / Mark of Passau on sword of State of the Chevalier de St. George
63. Passaui mesterjelzés kardról / Mark of Passau on sword
64. "Farkas" jelzés Olasz kardról / "Wolf" mark on Italian sword
65. "Farkas" jelzés Olasz kardról / "Wolf" mark on Italian sword
66.  "Farkas" jelzés Olasz kardról / "Wolf" mark on Italian sword
67.  "Farkas" jelzés kardról / "Wolf" mark on sword
68.  "Farkas" jelzés kardról / "Wolf" mark on sword
69. "Farkas" jelzés rapierról / "Wolf" mark on rapier
70. "Farkas" jelzés rapierról / "Wolf" mark on rapier
71.  "Farkas" jelzés Solingenből/ "Wolf" mark of Solingen
72. "Farkas" jelzés Passauból kardról/ "Wolf" mark of Passau on sword
73. "Farkas" jelzés egy kosaras markolatú kardról / "Wolf" on Broadsword



2012. április 29., vasárnap

Mesterjegyek / Armourers' mark

A fegyverek és páncélok nagy részénél főként a szebb daraboknál megtalálhatóak a mesterjelzések. A mesterjelzések arra szolgáltak, hogy a gyártó megjelölhesse vele az általa készített darabokat. A gyártó ezzel úgymond garanciát vállalt a kezéből kiadott termékekre. Elterjedt volt az, hogy ugyanazt a mesterjelzést több műhely is használta. Erre jó példa a passaui mesterek jelzése a futó farkas. Ezt a jelzést kicsivel később már a solingeni és a milánói pengéken is használni kezdik. Találhatóak keleti származású kardpengék is a futó
farkas jelzéssel.

A jelzések két féle képen kerülhettek be az adott termékbe:
1. melegen ütik be egy acélbélyegző segítségével
2. véséssel, a vésett vonalakat gyakran kitöltötték nemes- és/vagy színesfémmel.

A lőfegyvereknél a mesterjegyek a cső hátulján vannak elhelyezve. A név és a helységleírás
pedig a lakatlemez külső oldalán. Ha ez a mesterbélyeget helyettesítette, akkor átkerült a
belső oldalra.
A kardpengéken a penge markolat felé eső harmadán, a pengegalléron vagy a markolattüske
tövénél, ritkán a penge fokán találhatóak.
A mesterbélyegek utalnak a készítés helyére, körülbelüli idejére és sok esetben a készítőre.


A híres Passaui mesterek jegye a futó farkas bemetszése a pengében, amely kivételes
minőséget jelentett. A solingeni pengekovácsok elkezdték ezt a jelzést másolni és alkalmazni
a saját pengéikre.



A passaui futó farkas mesterjegy változatai / Examples of the so-called "Passau-wolf" mark

Páncélkovácsok mesterjelzéseinek listája / List of armourer's mark

 

 




1. XIV. Század / XIV. Century
2. XV. Század / XV. Century
3. XV. Század / XV. Century
4. XV. Század Német / XV. Century Germany
5. XV. Század / XV. Century
6. Rotschmied 1597
7. Conrad Seusenhofer
8. Jorg Seusenhofer
9. Valentine Siebenbürger
10. XV. Század Német / XV. Century Germany
11. XV. – XVI. Század Német / XV.- XVI. Century Germany
12. XVI. Század Itália / XVI. Century Italia
13. XVI. Század Itália / XVI. Century Italia
14. XVI. Század Német / XVI. Century Germany
15. Adrian Treytz
16. Veil XV. – XVI. Század / Veil XV. – XVI. Century
17. Wilhelm von Worms
18. Merate testvérek / Merate Brothers
19. XV- XVI. Század Német /  XV. – XVI. Century Germany
20. F. Seibenburger XVI. század / F. Seibenburger XVI. Century
21. XVI. – XVII. Század Német / XVI. – XVII. Century Germany
22. Augsburg városából XV. – XVII. Század / XV. – XVII. Century Augsburg
23. Lorenz Colman or Helmschmied
24. Antonio da Missaglia
25. Antonio da Missaglia
26. Antonio da Missaglia
27. Petrajolo & Tomaso da Missaglia
28. XVI. Század Német / XVI. Century Germany
29. XV. – XVI. Század Német / XV. - XVI. Century Germany
30. Wolf Sigismund
31. XVI. Század / XVI. Century
32. XVI. Század Német / XVI. Century Germany
33. XV. Század Itália (esetlegesen Missaglia jelzés) / XV. Century Italia (perhaps Missaglia Mark)
34. XV. Század Itália / XV. Century Italia
35. XV. Század Itália / XV. Century Italia
36. Antonio da Missaglia
37. XVI. Század / XVI. Century
38. Matthias Frauenpreis
39. Franz Grofsschedl
40. Coloman Colman or Helmschmied
41. Lorenz Colman or Helmschmied
42. Philipp Negroli
43. Philipp & Jacomo Negroli
44. Philipp & Jacomo Negroli
45. Nürnberg városából / city ​​of Nuremberg
46. Kunz or Konrad Lochner
47. Heinrich Obresch
48. Anton Peffenhauser
49. Hans Ringter
50. XVI. – XVII. Század / XVI. – XVII. Century
51. Esetleg a Merate testvérek / Perhaps the Merate brothers
52. XVI. Század Német / XVI. Century Germany
53. Esetleg a Merate testvérek / Perhaps the Merate brothers
54. Esetleg Hans Grünewalt / Perhaps Hans Grünewalt
55. XV. Század Itália / XV. Century Italia
56. J. Voys
57. XV. Század / XV. Century
58. XV. Század / XV. Century
59. Sodronyingen található / in chainmail
60. Peter von Speyer
61. XV. Század Itália / XV. Century Italia
62. XV. Század Itália / XV. Century  Italia
63. XV. – XVI. Század Német / XV. - XVI. Century Germany
64. XV. Század Itália / XV. Century Italia
65. XVI. Század Német / XVI. Century Germany
66. XV. – XVI. Század Itália / XVI. - XV. Century Italia
67. XVI. Század Itália / XVI. Century Italia
68. Egy Missaglia jelzésű Salade / Missaglia's Mark salade helmet
69. XVI. Század Német / XVI. Century Germany
70. XV. – XVI. Század Német / XV. - XVI. Century Germany
71. Armourers Company London
72. XV. Század Német / XV. Century Germany
73. XV. Század Hollandia / XV. Century Netherlands
74. Siebenburger
75. XVI. Század Itália / XVI. century Italia
76. Jorg Sigman
77. XV. Század Itália / XV. century Italia
78. Tomaso & Petrajolo da Missaglia
79. Sigmund Rosenburger
80. Augsburg városából / Augsburg
81. Augsburg városából/ Augsburg
82. XVI. Század Német / XVI. century Germany
83. M. Petite
84. XV. Század Spanyol /XV. century Spain
85. XV. Század Itália / XV. century Italia
86. XV. Század Itália / XV. century Italia
87. XVII. Század / XVII. century
88. XV. Század / XV. century
89. XV. – XVI. Század Német / XV. - XVI. century Germany
90. XVI. Század / XVI. century
91. XVI. Század Német / XVI. century Germany
92. XV. Század Spanyol / XV. century Spain
93. XV. Század Spanyol / XV. century Spain
94. XV. Század Itália / XV. century Italia
95. XV. Század /XV. century
96. XV. Század Német / XV. century Germany
97. XVI. Század Német / XVI. century Germany
98. XVI. Század Német / XVI. century Germany
99. XVI. Század Német / XVI. century Germany
100. Lehetséges, hogy Wittenburg / perhaps Wittenburg
101. XV. Század Spanyol / XV. century Spain
102. XV. Század Spanyol / XV. century Spain
103. XV. Század Itália / XV. century Italia
104. XV. Század Német / XV. century Germany





Felhasznált irodalom / Literature:





Halmágyi – Riedel: Régi fegyverekről
Charles, ‘Ffoulkes’: The armourer and his craft from the 11th to the 16th century






2012. április 16., hétfő

Blacksmiths representation / Kovácsok ábrázolása

German minstrel Hartman von Starkenberg forging a helmet.
He is using both an anvil and a special shaping block on his anvil stump -although this could also be an artistic representation of a small bick or beak-iron.

 A német vándor énekes Hartman von Strakenberg kovácsol egy sisakot miközben egy csinos
hajadon ebéddel szolgálja őt ki. Itt négyszögletes üllőt használ a kovács és egy alakítót, amely az üllő
tönkjén helyezkedik el.

Armourers at work in a medieval forge.
Armour was shaped while cold, and only went into the forge for annealing in between sessions of hammering.
Exception the fingertips on gauntlet.

 Kovácsok dolgoznak egy középkori kovácsműhelyben. A népi hiedelemmel szemben páncélokat addig ütötték, amíg ki nem hűltek és nem melegítették őket újra ütésenként. Egyetlen kivétel ez alól a
páncélkesztyű ujjhegy része. A képen található egy szokatlan kinézetű négyszarvú üllő. A háttérben pedig  üllőbetétek. A képen látható szerszámok nem azonosak a korabeli általános
kovácsok szerszámaival.

 Stilizált kép egy középkori kovácsról William Caxton „Game and Play Chess” 1483-as könyvéből.
A kép egy ötszög alakú üllőt ábrázol, szerszámokat a falon, illetve egy ívesen hajlított kalapácsot.

 Élethű benyomást keltő kovács az 1500-as évekből. Flemish fametszet. Az ötszögletű üllő még
mindig használatban van. A képen látható továbbá egy hűtővályú. Fújtató, kovácstűzhely és egy asztalra
szerelt satu.

 Der Schmidt by Josh Amman. Két kovács ábrázolása 1500-as évekből. A kép ábrázol egy szarvas üllőt, fogókat,. Ez az üllő jelképezi az egyik legfontosabb átmeneti alakú üllőt.

 Részlet Jan Brueghel Venus Vulcan kovácsműhelyében című festményéből circa 1620-ból. A kép előterében látható üllő hatszög alakú. A háttérben látható egy nagy kovácstűzhely a fújtatóval és üllő mellett dolgozó
kovácsok.

 Vulcan kovácsműhelye Velasquez festménye. A Képen látható nagy üllő az úgynevezett „szöcske
üllő” amely Spanyolországban és Dél-Franciaországban volt elterjedve.

Melegen való sisakkovácsolás. Heinrich von Waldech Aeneis-ából. Láthatjuk, hogy a négyszögletes
üllőt a Római Birodalom eleste után 500 évvel már használták.

 Hyllestad templom fa faragványa

 Kovácsábrázolás. A Képen megfigyelhető a négyszöges üllő.

 Készítette Georg Raphael – Donner Venus in Vulcan’s Workshop 1730

 Készítette Antonio Lombardo – The Birth of Athena at the forge

 Venus at Vulcans Forge – Fran Floris festménye 1560 – 1564-ből.

 Vulcan’s Forge – Giorgio Vasari festménye 1567 - 1568

 Vulcan’s Forge – Tintoretto festménye 1576 – 1577-ből

 Francesco Bassano – The Forge of Vulcan 1577
 
 Venus and Cupid at Vulcan’s Forge - Palma Giovane festménye 1610-ből

 Venus at the forge of Vulcan -  La Nain testvérek festménye 1641-ből

The Forge of Vulcan - Luca Giordano festménye 1660-ból


felhasznált irodalom:

http://homepages.tig.com.au/~dispater/blacksmithgallery.htm

Smith guilds / Kovácscéhek

 1789.-ben készített veszprémi kovács céh pecsétnyomója szájában patkót tartó struccal

Magyarországon a X. századtól kezdve a kézműves mesterségek közül a kovácsmesterség elterjedése jól nyomon követhető. A XI. században már fellelhető mesterembereknek kiállított oklevél, főként Erdélyben. III. Béla elrendeli 1178-ban, hogy a céhek besorolása, iratai kategorizálva szigorú szabályzat alapján legyenek tárolva. A szaporodó mesteremberek megszervezik céheiket. Így a kovácsok is a maguk érdekvédelmi szervezetüket, a kovácscéhet. A kovács mesteremberek céhe a többihez hasonlóan szigorú szabályzat alapján működött. Az adott mesteremberekre vonatkozó céhszabályzatot rendszerint a hatóság a közvetlen
joghatósága alá tartozó céh részére bocsájtotta ki és erősítette meg. A mesteremberek a céhlevelet latin vagy német nyelven kapták meg. 1525-ben már megjelennek a magyar nyelvű céhlevelek.
A Gömör megyei vashámorosok 1585-ben céhet alakítottak Jolsván, melynek szabályzatait a murányi várkapitány adta ki. Többek között szabályozta a hámorok működése után fizetendő bért, a munkavállalás szabályait, a rendszerint karácsonykor kötött megállapodások, előleg kötelezettségeit, a munkások bajtársias segítségadását, az önkényes távozás vagy munkáscsábítás bírságait éppúgy, mint a szén vásárlásának, illetve megosztásának módját, vagy a szén szállítójával kötött éves szerződés erejét. Külön rendelkezik a városon kívül lakókról: akik a céhbe akarják magukat felvétetni, a társaság összejövetelein részt venni kötelesek. A feudális céhes 62 kötöttségeket az 1713-as, majd az 1755-ös szabályzat fokozatosan lazítja, és előtérbe kerülnek a tőkés termelés vonásai, majd ezeknek az erőknek az uralomra jutását fejezi ki az 1805-ben megalakított Murány-völgyi részvénytársaság. Erdélyben a szász kovácsok céhuniót alakítottak 1642-ben. Szeben, Segesvár, Brassó, Medgyes, Beszterce, Szászsebes, Szentágota, Kőhalom, Berethalom és Szászkézd, tehát az egész Királyföld mestereinek képviselői (18 fő) összegyűltek Szebenben, és régi szabályaikat felülvizsgálták, újakat alkottak teljes egyetértésben. A munkaerő biztosítása érdekében
kimondták, hogy az a legény, aki szőlőkapálásra akar menni, három forint bírságot fizet. Viszont parasztszolgát sem volt szabad egy vagy két hevítésnél tovább foglalkoztatni a műhelyben. Az unió mesterei árutermelést is folytattak, vásároztak, ami a kovácsoknál szokatlan jelenség. „Aki vásárra dolgozik, útközben ládáját árulás végett ne nyissa ki, aki ezt cselekszi, minden darab után fizessen egy forint bírságot.” - „A magyar sokadalmakon a megszokott helyen két napig legyen szabad árulni, aki ezt megszegi [több napon át árulna ], vétkéért egy forint bírságot fizet.” A szász sokadalmakra viendő munkát csiszolják ki, ahogy
ez Erdélyben szokás, ellenkező esetben elkobozzák. Cigánypatkót venni és felverni tilos. A bányahelyek hámoraitól igyekeztek legényeiket távol tartani. „Ha egy legény Nagybányára vagy Torockóra, vagy más olyan helyre akar vándorolni, ahol nem tartanak céhet, abban a helységben, ahonnan fel akar kerekedni, fizessen hatforintnyi bírságot.” Termékeiket tehát magyar és németformára egyaránt készítették, árusították.
A céhes kovácsoknak nemcsak a kontárokkal, hanem a háziipar-szerűen dolgozó cigány kovácsokkal is sok vitájuk támadt a századok során. Egy ilyen vita derített fényt arra, hogy milyen vastárgyakat készíthettek, ami nem sértette a kovácsok érdekeit. Szeged város tanácsa 1723. március 1-jén kelt tanácsülési határozatában mondta ki: „ … Kovács Mestereknek adattatott, hogy városunkban meg maradandó Czigányok mit dolgozzanak, tudni illik: Csizmákat patkoljanak. Szántó Vasakat élesítsenek. Vas villa ágat forraszszanak, és
egészlen vas villát csinállyak. Szántó Vas orrára két márjásig vasat verhessenek. Kész marok vasat felsüthessenek, de ujjat ne csinállyanak. Nádvágó kaszát csinállyanak, sarlókat fogazzanak; Iszkábákat verhessenek, Szőlő mecző Kest csinállyanak. Es hogy alsó Városon Két Kovács, és három Czigány, az Felső Városon is Két Kovács, és három Czigány, az Palánkban 71egy Czigány maradgyon” Tudjuk, hogy Torockón is nagyszámú cigány foglalkozott kovácsolással, de az ország más területein is csoportokba települten gyakorolták mesterségüket. A céhszabályok tiltották a viszonteladást és a késztermék vásárlását. Magas fokon védte a tagjai érdekeit és a családtagjainak is voltak jogai. A magatehetetlen mestert vagy özvegyét támogatták.
Az áru minőségének ellenőrzésére nagy gondot fordítottak. A vásárokon a helyeket rang szerint nyílvetéssel osztották ki.
A Kovácsság keretein belül folytak olyan munkák, mint pl.: a patkolás, kengyel-, zabla-, kocsi ráfkészítés, sarkantyúzás, szegkovácsolás, ráspolymetszés, fegyverkészítés, pajzsgyártás, íjés nyílgyártás, kasza, kapa, kupák, háztartási eszközök készítése stb. és nem utolsó sorban puskaműves tevékenységek.
Külön kell még szólnunk a patkolókovácsokról (Hufschmied), akiket már a 16. században megkülönböztettek a kovácsoktól (Schmied). Míg ez utóbbiak olyan helyeken, főleg városokban dolgoztak, ahol nem minden kovács patkolt lovat, addig a Hufschmiedek egyben az állatorvosláshoz is értettek némileg, de mindenesetre teljes felelősséggel tartoztak a végzett munkáért. A gyakorlatlan kovács könnyen kárt okozhatott a ló patájában, a rossz helyre vert szöggel „megnyilallta”, megsértette a lábat, hogy rálépni sem tudott a ló, sőt sokáig sántított is, tehát munkaképtelenné tette a jószágot. A 16-17. századi német nyelvű céhszabályok
következetesen a Hufschmied ’patkolókovács’ megnevezést használják, talán még a középkori kovácsmesterségből való specializálódás emlékeként. Ugyanakkor például a soproni patkolókovácsok 16. század közepi árszabástervezetében a 33 megnevezett munka között csak kettő vonatkozik a ló patkolására. Az országos Céhkataszter 93 kovácscéhe mellett csak 11 patkolókovács megjelölést találunk. Ezek mind városi vagy mezővárosi alapításúak, csak Selmecbánya (1591), Dobsina (1633) és Bélabánya (1678) északmagyarországi, a többi nyugat-magyarországi: Sopron (16. sz.), Pinkafő (1594), Kőszeg (1603), Rákos (1652), Pozsony (1647), Rohonc (1668), Szalónak (1669), Rábapordány (1678), Pozsonyszentgyörgy (1680). A bécsi főcéh 1428-as szabályzatának másolatával Pinkafőn (15. térkép) 1594-ben 12 helyi és a környező tíz falu 24 mestere alakított céhet, majd a bécsiek közbenjárására 1629-ben új nagy császári szabadalmat nyertek (Prickler 1960). A 18. századi viszonyokat még - kutatás hiányában - nem ismerjük, de feltehetően egyre több helyen végeztek bizonyos állatorvoslást is. Alátámasztja ezt az a tény, hogy 1799- ben királyi rendelet írta elő a baromorvosi vizsga letételét a „pesti Baromorvosi Oskolában”, amiről bizonyítványt kaptak. A tankönyv egy példányát 1952-ben a Sopron megyei Süttörön sikerült Botka János leszármazottaitól megszereznie a soproni múzeumnak. A családi emlékezet szerint valamelyik ősük gyógykovács volt. A XIX. század közepére a céhrendszer a kapitalizmus felívelő ágában összeroppan. 1873-ban a céhek helyét átvették a z ipartársulatok. Azonban hazánkban újra fellendülőben van a díszműkovácsok egymásra találása. Szoros érdekszövetséget hoztak létre Magyarországi Kovácsmíves Céh megnevezéssel 1991-ben. A céh nyitott szervezet, tagja lehet bármely kovács, aki igényes szakmai tevékenységet folytat. Az egyesület célja a kovács kézműves hagyományok ápolása.

Felhasznált irodalom:

www.eufit.hu
díszműkovács

Wootz kard vizsgálata/ Breaking wootz sword

2012. április 9., hétfő

History of iron in Central and Northern Europe during the Middle Ages / A vas története Közép és Észak Európában a középkorban

A 12–15. században sokrétűvé vált a mesterség, ebből a korból páncél-, sarkantyú-, kard-, üst, lemezkovácsokat ismerünk, valamint kés-, kasza- és szegkovácsokat. Céhekbe tömörülve dolgoztak. Figyelmen kívül hagyva az erdélyi szász városok 1376. évi közös kiváltságlevelét, a legrégibb kovács céhszabályzatot 1467-ből Kolozsvárról ismerjük. Ezt követően a legkülönbözőbb időpontokban alakultak az országban kovácscéhek. A mesterek létszáma még a nagy városokban sem volt sok szemben más foglalkozásokkal, ezért a legtöbb helyen vegyes céhbe tartoztak a lakatosokkal, rézművesekkel, vagy több várossal céhszövetségben dolgoztak.
Az uradalmakban, falvakban dolgozó kovácsok műhelye, kézzel végzett munkája nem sokat változott az idők folyamán. Győrből 1647-ből ismerjük az első árszabást, amelyben kovácsok is szerepelnek, majd később 1726-ból, 1818-ból maradtak fenn ilyen emlékek. A paraszti közösség egyik legnélkülözhetetlenebb iparosa a kovács.
A vas története nem csak a technikatörténetnek, hanem a gazdaság- és hadtörténetnek is fontos összetevője.
A középkorban az alacsony buca tűzhelyekben és a magas kohókban készítették a kovácsvasat és az acélt. A korzikai kemencék, a katalóniai tűzhelyek, a rennwerk-ek, a blauofen-ek és a tót kemencék éppen olyan kevéssé tértek el egymástól, mint az osmund és a stuck kemencék. Időszakos üzemeltetéshez inkább az előzőket használták, mert könnyen felépíthetőek és lerombolhatóak voltak. A középkor a vasgyártás technikája terén az ókortól a buca tűzhelyeket örökölte. ezeknek az egyik alakja volt az úgynevezett luppa tűzhelyek, ilyeneket még a múltszázadban, Oroszországban, Németországban és nálunk is sok helyen
voltak. De a legeredetibb ilyen tűzhelyek a népvándorlás által nem érintett Korzika szigetén maradtak meg.

Luppa kemence

Még 1828-ban Korzikán 4 ilyen kemence dolgozott ma már ezek is megszűntek.
Még ezeknek a bucakemencéknek csak két szilárd faluk volt addig a német Rennwerkek egész
szilárd falból épített tűzhelyek voltak. Ezekről Agricola György a De re metallica című
művében ír.

A, buca tűzhely
B, olvasztásban lévő érc halom
C, salaklecsapoló nyílás
D, kész buca
E, fakalapács
F, vízzel mozgatott kalapács
G, üllő

A bucakemencék köréhez soroljuk a hazánkban elterjedt tót kemencéket. Ott ahol nagyobb vasipar fejlődött ki ott a bucatűzhelyek elégtelenek lettek. Később a vízi erő felhasználása is rávezette a vasgyártással foglalkozókat arra, hogy gazdaságosabb a vasat nagyobb kemencékben olvasztani. Így keletkeztek a középkorban a kohók. A buca tűzhelyekhez talán még legközelebb álltak a svéd parasztkemencék. Ezeket a kemencéket domb oldalához vagy szabadon, de száraz talajon építették. A fújtatáshoz használt bőrfúvókat vagy vízi kerékkel vagy OO lábítókkal mozgatták. Rendesen két egymás szemben elhelyezkedő fúvót használtak.


Voltak azonban kohók, amelyeknek két egymással szemben elhelyezett fúvó párjuk volt. Az elsőket En Källingnek a másikat Twa Källingarnak nevezték. Az olvasztáshoz nem szenet, hanem fenyőfát használtak. Ole Evenstad szerint egy ilyen kemence felállítása fújtatókkal együtt 34 tallérba és 4 ezüst garasba került. Négyheti rendes üzemnél a kiadás 52 tallér és 12 ezüst garas volt. Négy hét alatt 134 tallér és 24 ezüst garas
nyereséget hozott, amelyből levonva a kiadást 82 tallér és 10 ezüst garas tiszta haszon maradt.
Finnországban még ma is vannak ilyen olvasztók.
A svéd kemencékhez közeli rokonok a stuck kemencék melyek Stájerországban, Németországban és hazánkban is elterjedtek. Ezekről az első feljegyzéseket 1556-ból Agricola Györgytől olvashatjuk. A stuck kemencékben gyártott nyersvasat a németek graglach-nak nevezték és mivel a gyártmány földolgozásához még nem értettek újból az ércekhez keverték és megolvasztották. Innen magyarázható Agricolának az a kijelentése, hogy az egyszer kétszer megolvasztott ércből lesz a vas.
A legtöbb acélt a középkorban a vas érceiből olvasztották ki. erre a célra az úgynevezett acélércet használták melyről Agricola De Fossilibus című művének 9. könyvében írja, hogy a nürnbergi várgrófság területén található, s jósága miatt az acél gyártására igen alkalmas. Azonban a buca tűzhelyekben és a kohókban a kovácsvas mellett mindig keletkezett kemény acél minőségű vas is, amelyet csak finomítani kellett, hogy belőle jó minőségű acélt kapjanak.
Monardus Dialogus de ferro művéből kiderül, hogy az olaszoknál megkülönböztetnek puha és kemény olasz vasat. Ebből a következőképpen készítenek acélt. A vékony lappá kinyújtott puha vasat finomra tört márvánnyal és vassalakkal hintik be, ezekhez külön e célt szolgáló kemencékben égetett faszenet kevernek amikor meggyújtják felülre meg nem munkálható vasat tesznek. A meleg a két vasat egybeolvasztja és a nyert bocsot vastag acélrudakká nyújtják.
A cementálás útján készített acélról határozott biztos adatokat nem lehet tudni azonban Theophilus presbiternek, aki a 11. században élt a vas keményítéséről és később közlendő leírásából következtethetjük, hogy már a középkorban tudtak cementálással acélt készíteni. Az így készült acél még egyenetlen edzett állapotában pedig rideg volt. Rugalmasabb acélt kévélés útján nyertek belőle. A kévélés mesterségében különösen a damaszkuszi és a felső olaszországi kovácsok voltak nagy mesterek.

2012. április 8., vasárnap

Metal structure of armor / A páncélok fémszerkezeti összetevői

Ez a bejegyzés ehhez a bejegyzéshez kapcsolódik illetve még egy későbbihez fog segítségül szolgálni. Csak azért hogy nagyjából érthetőek legyenek majd a bejegyzések akár az eddigiek akár a későbbiek.

http://korokcsodai.blogspot.com/2012/04/felvetesek-az-europai-pancelok.html

A múlt:
Az alkimisták szerint a vas nem volt más, mint a föld belsejében keletkezett fémtömeg összesűrűsödött és megmerevedett gőze. Úgy gondolták, hogy a vas is és a többi fém is két vegyületből jött létre, ami a higany és a kén. A fémek összetételét azonosnak tekintették csak a tisztaságukban láttak eltérést. Az arany volt a legtisztább fém a vas pedig a legkevésbé tiszta.
Az acélról a következőt írja le Albertus Magnus „De mineralibus et rebus metalicis” című 1969-ben megjelent munkájában:
„Az acél ugyan az a fém, mint a vas csak tisztább ennél, mivel a vas víz-elemeit desztillációval elgőzölögtették, a vas ezzel csak töményebbé és szilárdabbá vált s ezt a tűz erejével érte el. Ha a vasból eltávolítjuk a földi szennyezettséget, a vas megtisztul, fehéredik, keményedik, s mikor már túlságosan kemény kalapáccsal darabokra verhető.”

A jelen:
A vasat ércekből nyerik ezeknek legfontosabb fajtái:
Mágnesvasérc – magnetit (vastartalma 60-70%)
Vörösvasérc – hematit (vastartalma 40-60%)
Barnavasérc – limonit (vastartalma 28-40%)
Vaspát – Sziderit (vastartalma 30-40%)

Acélnak nevezzük azokat a vaskarbon ötvözeteket, amelyek 0,02%-tól 2%-ig terjedő mennyiségig tartalmaznak szenet. Az acélok zöme 700-900°C alatt más kristályszerkezetű alfa vas, mind e fölött gamma vas.

Fémek szerkezete


A fémek nagy része köbös rácsban kristályosodik.
A köbös térrács változatai:

Három féle szerkezetet különböztethetünk meg:

- Egyszerű köböset
- Térközepes köböset
- Lapközepes köbös

Színfémek:


A színfémek azonos hőfokon olvadnak meg és derednek meg. Tehát egyidejűleg jelen van a szilárd és a folyékony állapot is.

Ötvözetek:


Ritkán használnak a gyakorlatban színfémeket. A színfémek tulajdonság sokszor javítható ötvözéssel. Például nagyobb kopásállóság, szilárdság, alakíthatóság, önthetőség stb… érhető el.

A két anyagötvözéskor egymással az alábbi kapcsolatokat létesíthetik:
- szilárd oldat keletkezik: A szilárd oldatok a fém és az oldott anyag atomjai az oldó anyag rácsszerkezetét veszik fel.
- vegyület keletkezik
- eutektikum vagy eutektoid keletkezik

A szilárd oldatnak két fajtája jöhet létre:

Szubsztitúciós (helyettesítéses) vagy intersztíciós (beékelődéses).

Intersztíciós vegyületeket nagy atomsugarú fémek kis atomsugarú elemekkel alkothatnak. Ilyen például az Fe3C (vaskarbid) A forgácsoló szerszámok anyagai ilyen jellegű vegyületek, amelyek karbidokat képeznek, például wolfram, króm- és titánkarbidok.

Vegyület keletkezik, ha két elem kémiai reakció során molekulákká alakulnak és más tulajdonságú anyagot hoznak létre, melynek szerkezete független az eredeti anyagok szerkezetétől. A fémes vegyületek rácsszerkezetében nem jön létre csúszás ezért ezek igen kemények.

Eutektoid vagy eutektikumot a kristályos fázisok bármelyike létrehozhatja bármelyik
kristályos fázissal.

Színvas:



Szén és vas ötvözetek


A szénnek fémekkel alkotott vegyületeit karbidoknak nevezik.
Ezek általában nagyon kemény és rideg anyagok. Minél nagyobb mennyiségben található karbid egy ötvözetben az annál ridegebb, nehezebben megmunkálható. Szén a vassal vaskarbidot, más néven cementitet
képez. A 2,06% széntartalomig terjedő mező vas-szén ötvözeteit acélnak nevezzük. A nagyobb széntartalmú ötvözetek 2,06-6,67%-ig az öntöttvasak.

                                         A vas-szén (vas-cementit) fázisdiagram szövetszerkezettel.
                      piros - olvadék, zöld - ausztenit, szürke - cementit, sárga - ledeburit, világoskék - ferrit,
                                                                    sötétkék - perlit.

A perlit és a ledeburit összetett szövetelem, egy finomabb fölbontásban jellegzetes
szövetszerkezetet tartalmaz.

Vas-karbid szövetelemek


Ferrit:



Kevés szenet képes oldani ezért tisztavasnak tekinthetjük. A leglágyabb vaskarbon ötvözet. Kis karbon tartalmú acélokban világos színű, sokszög alakú kristályok formájában, nagyobb C-tartalmú acélokban ferrithálóként, továbbá az öntöttvasban a grafitkiválások környékén önálló kristályként fordul elő. Az anyagtudományban használt elnevezése a vasnak ferrit vagy más néven alfa-vas (α-Fe). (lapcentrált köbös szerkezetű kristály) A ferrit az acél és öntöttvas fő alkotórésze, ezáltal mágneses a vas. A közönséges acél főleg ferritet tartalmaz, a széntartalommal növekszik a perlit mennyisége is. Mivel a bainit vagy más néven ledeburit és a perlit egyik összetevője a ferrit.
Minden vas szén ötvözet tartalmaz bizonyos mennyiségű ferritet, ha szobahőmérsékleten eléri a kémiai egyensúlyt.

















A ferrit szövetképe. Közel tiszta vas.

Ausztenit:


Jó szénoldó és korrózióálló képességgel rendelkezik. Ausztenit vagy gamma vas (γ-Fe.) (Laponcentrált köbös szerkezetű kristály). Az ausztenit az acélnak fontos alkotórésze. Az ausztenit paramágneses.


Az ausztenit szövetképe


Cr-Ni-t tartalmazó ausztenit szövetképe

Perlit


A Perlit nevét a nautilus házának lemezes szerkezetéről kapta, melyet angolul mother of pearl-nek, gyöngy
anyjának hívnak.


Perlit az ausztenit átalakulásakor keletkezik, felváltva tartalmaz ferritet és cementitet. A perlit lemezes szövetszerkezetű, 88 súlyszázalék ferritet és 12 súlyszázalék cementitet tartalmaz. Perlit akkor keletkezik, ha egy eutektoidos reakció során az ausztenitből, ha lassan hűtik 723 °C alá. A perlitnek van szemcsés szerkezetű változata is, ez edzett és megeresztett acélban mutatható ki.  A telített ausztenit bomlás terméke ferrit és cementit rétegekből áll.

A perlit szövetképe 

Ledeburit:


723°C-nál nagyobb hőmérsékleten cementit mezőbe ágyazott gömbölyded vagy tojásdad alakú ausztenit kristályokból áll. Kemény, rideg, kopásálló, képlékenyen nem alakítható.

A ledeburit szövetképe
1148 °C-on kristályosodik 4.30% C tartalommal.

Cementit vagy vaskarbid Fe3C:


Kemény rideg anyag mely bonyolult rácsszerkezettel rendelkezik. Mikroszkóp alatt vizsgálva fényes fehér színű. Az ötvözeteket törékennyé teszi.

Három változata van:

1. elsődleges vagy primer: 4,30%-nál nagyobb széntartalmú és 1148°C fölött jön létre
2. másodlagos vagy szekunder: 0,77 %-nál nagyobb széntartalmú ausztenitből válik ki 1148 – 727 °C között.
3. tercier vagy harmadlagos: a ferritből alakul ki 727°C alatt.

Martenzit:


Kemény, tűs szerkezetű szövetelem. Az acél edzésekor jön létre ausztenitből, hírtelen lehűtéskor. γ vas átalakul α vassá. A martenzit meta stabil, szénnel túltelített α vas. A martenzit igen kemény és rideg szövetelem.
A martenzit szövetképe

Bénit - bainit: 

Keménysége a martenzit és a finom perlité között van.
Ausztenit 727°C- alatt, az átalakulás befejeződéséig való hőn tartása során képződik. Ferritbe ágyazott karbid kristályok alkotják.

A bénit szövetképe

Szferoidit:

A martenzit bomlásterméke. Megeresztéssel alakítható ki.

A szferoidit szövetképe

Egyéb érdekesség:

A nikkel nevének eredte: Az angol öntők és kohómunkások 1-1 sikertelen csapolás után azt hitték,
hogy a sikertelenség oka maga az ördög, akit maguk között az öreg Nicknek neveztek. Ebből a
babonás hiedelemből és egy sikertelen öntés alapján született a nikkel neve.

A kobalt nevének eredete: Egy másik alkalommal, amikor vasérc közé egy másik érc keveredett s az
öntéskor nem vas folyt ki az öntőnyíláson a babonás öntők ezt is természetfölötti jelenségnek vélték és
azt hitték, hogy a koboldok változtatták át az öntött vasat más fémmé. Ennek a fémnek a kobalt nevet
adták.

Felhasznált irodalom:

Václav Koval: élet és halál féme a vas. Táncsics könyvkiadó Budapest 1965

Dr. Nagy Géza: Technológiai Rendszerek, Széchenyi István Főiskola Győr 2001

Interaktív hegesztés: A szerkezeti anyagok felosztása és felhasználása

Fiedler György: Anyagismeret 1999

University of Cambridge: Interpretation of the Microstructure of Steel

Harnischfechten



Páncélok feltárása / Excavation




2012. április 6., péntek

Some metal-themed video / Néhány fémes témájú videó

Viking kard 





Wootz


Ezüst öntés


Damaszk acél



Wootz (bulat)

Some Aspects of the Metallurgy of European Armor / Felvetések az európai páncélok fémtanáról

A fémek tulajdonságait három különböző módon lehet elemezni.
1. A fémszakértő megfigyeli a fém szerkezetét egy erős nagyítóval és így vizsgálja a fém kristályszerkezetét és következtethet ebből a készítésre.
2. Spektroszkópos vizsgálat, amely megmutatja a fém, különböző összetevőit és a fémben a készítés során bekövetkezett változásokat.
3. A fém fizikai tulajdonságainak vizsgálata, amely által tudomást szerezhetünk a széntartalomról, a rugalmasságról és a fém ellenállásáról.

Anyagok
A fémek legnagyobb része, olvadáspontjuk alatti hőmérsékleten kristályos szerkezetűek. A fém atomjai kristálytani alaknak megfelelően helyezkednek el. A legtöbb fém rácsszerkezete felületén központos, térben központos, gyémántrács, tetragonális, hexagonális vagy rombaéderes alakzat. Ez a kristályszerkezet nem jöhet létre tökéletesen a valóságban. A kristályátalakulás térfogatváltozással is jár. A vas két alakulási hőmérséklettel rendelkezik 1392 °C a térben központos rács felületen központos szerkezetűvé válik, 911 °C értéknél ez újból térközpontos rácsszerkezetűvé alakul. Színfémet nem igazán alkalmaztak. Egyrészt azért mert ennek tulajdonságai nem felelnek meg az elvárásoknak, másrészt pedig azért mert csak ötvözéssel javíthatóak a tulajdonságaik. Ötvözet akkor keletkezik, ha két vagy több fémet vagy nem fémes elemet olvadt állapotban összekeverünk és lehűtjük. A vas legfontosabb ötvözője a szén. Acélnak nevezzük azt a
vaskarbon ötvözetet vagy vasalapú ötvözetet, amely 0,02 % -tól legfeljebb 2% -ig tartalmaz szenet.

Az acélt kovácsolhatóság szempontjából három csoportra oszthatjuk:
- 0,02%-tól – 0,8%-ig – korlátlan kovácsolhatósággal rendelkezik az acél. A korlátlan kovácsolhatóság legfelső határa a 8% széntartalom. Ezek a szerkezeti acélok, amíg a széntartalma meg nem haladja 0,6%-ot. Hevítési hőmérséklete 1150 Celsius foktól 1350 Celsius fokig terjed.
- 0,8%-tól – 1,3%-ig – korlátolt kovácsolhatósággal rendelkezik az acél.
- 1,3%-tól – 1,8%-ig – alig kovácsolható tulajdonságokkal rendelkezik az acél.
Az, az acél, amit a lemezvértek korában használtak azok a korlátlan kovácsolhatósággal rendelkező acélok voltak.

Az acélok kovácsolási hőmérséklete a széntartalom függvényében:

Széntartalom
%
                                          A kovácsolási hőmérséklet felső határa
                                                                Celsius
                                                                                                                      A kovácsolási hőmérséklet
                                                                                                                                 alsó határa Celsius
0,05                                                     1450                                                                      700
0,1                                                       1350                                                                      950
0,2                                                       1320                                                                      950
0,3                                                       1290                                                                      900
0,4                                                       1270                                                                      900
0,5                                                       1240                                                                      900
0,6                                                       1210                                                                      850
0,7                                                       1170                                                                      850
0,8                                                       1150                                                                      820
0,9                                                       1120                                                                      800
1,0                                                       1100                                                                      800
1,1                                                       1080                                                                      800
1,2                                                       1050                                                                      750
1,3                                                       1050                                                                      750
1,4                                                       1050                                                                      750
1,5                                                       1050                                                                      750

Az első vasgyártás buca kemencékben kezdődött. A kemencébe faszénre raktak vasércet majd ezt ismételten faszénnel fedték be. A buca kemencékben a vasgyártáshoz sok levegőre volt szükségük ezért eleinte magas dombokra vagy hegyoldalba létesültek leginkább ezek a tűzhelyek, azután a völgyekbe illetve folyópartokra készítik. 16 A buca-kemencékben a nyersvas sosem érte el a teljes folyékony állapotot. A kemence 800°C-ra tudta felmelegíteni a nyersvasat maximálisan. A buca kemencéket váltja fel az aknakemence ezeket már fújtatókkal is ellátták. Magasabbak voltak így nagyobb mennyiségű vasat tudtak előállítani. Az ércből
kiolvadt az alacsonyabb olvadáspontú salak, a különböző vas-oxidok nagy része a faszén karbon tartalmával illetve az abból képződött CO segítségével fokozatosan redukálódott. A 8-12 órás munka végeredménye egy szivacsos szerkezetű, többé-kevésbé képlékeny salak zárványokkal szennyezett kis széntartalmú vastömb volt. Ennek a neve a buca (massa ferri, lupus, luppa)17. Ezt a bucát a kemencéből kihúzva újraizzítással kalapálták, tömörítették, hogy a megmaradt salak távozzon.18 A fém, amit így kaptak nagy ferrit  kristályokból állt és kevés szenet tartalmazott ezért karburizálni kellett, hogy egy megfelelő tulajdonságú anyag jöjjön létre. A karburizáció során a fémet magas hőfokra hevítették 1500°C-ra egy olyan anyaggal,aminek  magas széntartalma volt. Az eljárás során a magas széntartalmú anyagból a fémbe vegyülve a szén egy megfelelőbb széntartalmú acélt hozott létre. A bucát kalapálással tömörítették és többszöri újramelegítéssel, kovácsrevével, ércporral összegyúrva, hajtogatással és hegesztéssel átkovácsolva tisztították meg a salaktól. Erre az eljárásra az első említés a 12. századból származik.

A reve nem más, mint egy három rétegből álló vasoxid kéreg a hevített vason. Ez három vas-oxid rétegből áll:
Fe2O3 – hematit, Fe3O4 – magnetit, FeO – wüstit

Néhány szakkifejezés: (A kifejezések Magyarországon voltak használatban a 13. – 15. században)
Metallum ferri – vasérc, vaskő
Malleus – hámor
Officina ferraria – a vastermelő üzem
Massa ferri – vas buca

A 14. század elejéig a vasgyártást ezekben a kemencékben oldották meg. A valódi vasolvasztók megjelenésével fejlődött a technológia. Vizi kerekekkel hajtották őket és fújtatókat is kapcsoltak hozzájuk. Ezek a kemencék már képesek voltak elérni az 1400- 1500 Celsius fokos hőmérsékletet is. Magyarországon elsőként a 14. század közepe táján jelent meg a vízzel hajtott vashámor. Azért hogy az öntöttvasat is használni tudják kellett egy olyan eljárás, amellyel ki tudták vonni a magas széntartalmat. Csökkenteni kellett az öntöttvas széntartalmát, ezt az eljárást hívják dekarburizációnak. A nagy széntartalmat hevítéssel úgynevezett frissítéssel csökkentették és ezzel acéllá, kovácsvassá alakították. Az eljárás a következő képen zajlott
le. Egy kemencében a cseppfolyósra melegített vason levegőt fújtatnak, át közben szénnel melegítik, ezt az eljárást Vallón kemencének, Vallón eljárásnak nevezik. Ezt az eljárást Belgiumban Vallónia régiójában a Liège városában találták ki, majd innen terjedt át Franciaországba elsőként Pays de Brayben alkalmazták ezt a technikát. Majd Franciaországból átterjedt ez a technika Angliába a 15. század vége előtt. Henri Le Feron hozta létre egy vasfeldolgozót 1451-ben Le Becquet-ben Beauvais közelében. Dél-keletre Namur városától, Gêves-ben is található egy ilyen műhely, amely több mint 550 éves.



A 15. században Styria területén használták egy eljárást, ami a következő volt:
Egy kovácsoltvas és egy öntöttvas darabot felmelegítettek és összekovácsolták őket (kovácshegesztés) így a magasabb széntartalmú öntöttvas a kevesebb széntartalmú kovácsoltvasnak adott át szenet és így létrejött az acél. Vannoccio Biringuccio Pirotechnika (de la Pirotechnika, 1540, Velence) nevezetű leírásában írt erről a folyamatról. Néhányan félre érthették Biringucciot és azt gondolhatták, hogy Biringuccio a bresciai eljárásról ír ebben a részében a művének. Bresciai eljárás egy olyan finomító folyamat, amelyre a Milánói fegyver
gyártóknak volt szüksége, ahhoz, hogy előállítsák a számukra szükséges nagy mennyiségű jó alapanyagot.
Ezt a technikát lapolással kombinálva egy olyan homogén acélt tudtak előállítani, ami majdnem a japán kardkovácsok által alkalmazott anyagokkal azonos volt.

Izzítási és megeresztési színek
















A nyersacél előállításának nehézsége volt a legfőbb oka annak, hogy a középkorban a páncélkészítés nehezen tudott elterjedni. Később, amikor már elő tudnak állítani nagyobb acéldarabokat akkor a páncélkovácsolás
művészete is fellendül. A kovácsok azon oknál fogva részesítették előnyben az acélt, hogy az edzhető volt és nagy szilárdsággal rendelkezett. A korabeli acélokban kevés szennyező anyag található. Ezt bizonyítja egy a Helmschmiedek által készített páncél darabjainak röntgensugaras vizsgálata.

Tipikus elemek

Si                Ca                Mn               K              S              P                Mg
.08-.022 .   5-.24 .          46-.59          .08           0            .07-.15           .11-.24

A középkorban található acélban salakzárványok voltak, főként szilikát salakot tartalmaztak kisebb arányban tartalmaztak Ca, Al, Mg és Mn salakot is.




Felhasznált irodalom:

http://www.oakeshott.org/metal.html

Simon Sándor: Fémipari alapképzés szakmai gyakorlat

Dr. Török Béla: A vas archometallurgiája és ipartörténete

http://www.slidefinder.net/V/vas_archeometallurgi%C3%A1ja_ipart%C3%B6rt%C3%A9nete/a_vas_archeometallurgiaja/30404029

http://www.wealdeniron.org.uk/belg.htm

Vidovszky István: XVIII. és XIX: században kézműves technológiával készített kovácsoltvas épületszerkezeti
elemek vizsgálata.

Dr. Seregi György – Kristófi Ákos: Kovácsművesség 2005, 9o. – 10. o.

Václav Koval: Élet és halál féme a vas1965 Táncsics kiadó, Budapest

 A Magyar Királyság vaskohászata a Rákóczi-szabadságharc előestéjén és idején

 Dr. Török Béla: A vasérctől a vastárgyig…

Halmágyi – Riedel: Régi fegyverekről