Szvarog
A felső réteg istenei: Ég istenei: az Égatya neve Szvarog, ő a főisten egyben a kovácsisten.
Tőle származik a többi isten. Nevét az Ipatyij-évkönyv őrizte meg. Szimbóluma a kard Görög
megfelelője talán Uranosz, és ahogyan Uranosz szerepe is csökken úgy ő is hamar háttérbe
szorul. Szvarog után egyik fia Dazsbog következett az égi trónon, aki talán a görög
mitológiából Héliosznak felel meg. Szvarognak több gyermeke is volt, például Szvarozsics
aki egyfajta tűzisten szerepet tölt be. Szvarozsicsot általában négy fejjel ábrázolták. Számos
forrás bizonyítja a szláv népek tűz és nap imádatát.
Héphaisztosz
A kovácsmesterség és a tűz istene a görög mitológiában. Védelmezője minden
mesterembernek, főként a fémműveseknek. Fémmunkák terén jártas főként mestere Kédalion
volt. A vulkánok istenét is tisztelték benne. Kovácsműhelye az Etna vulkánban vagy az
Olümposzban volt. Szimbólumai az üllő és a kalapács. Ábrázolásokon gyakran látható
kezében kalapáccsal az üllője felé görnyedve. Szakálla volt és gyakran pálcával könnyítette a
járását. Athénban nagy tisztelet övezte és a temploma Theseum még ma is áll az Akropolisz
lábánál.
Völund
Völund kovács és ékszerész volt. A kovácsistenek közül nem csak a görögöknél Héphaisztosz
volt sánta, hanem a germán mitológiában Völund vagy Völundr is. Völund sántaságát abból
tulajdonítják, hogy amikor fogságba került Nidud király emberei akkor az inait elvágták, hogy
ne tudjon elmenekülni.
Vulcanus
Vulcanus vagy más néven Mulciber a fémmunkák ősi, valószínű etruszk eredetű római istene.
Görög megfelelője Héphaisztosz, akinek fő művei Zeusz olümposzi palotája, valamint
Akhilleusz híres fegyverzete. A rómaiak úgy tartották, hogy Vulcanus műhelye Szicíliában az
Etna alatt vagy pedig a Lipari-szigetekhez tartozó Vulcano sziget alatt van, róla nevezték el a
szigetet is. A Vulcanalia ünnepén, amelyet augusztus 23.-án tartottak, halakat és kis
állatokat dobtak a tűzbe az isten tiszteletére.
Sethlans
Az etruszk mitológiában Sethlans volt a tűz, a kovácsműhely és a kovácsolás istene. Sethlans
volt az egyik legrégebbi etruszk isten. Sethlans szimbólumai; a fogók és a kalapács. Őt magát
pedig ábrázolásokon felismerhetjük, hogy pileus vagy kúpos sapkát visel.
Afrikában Ogunt a kovácsisten. A Keltáknál, Cian, Dian Ceht, Goibniu és Creidhne a
bronzművesség istene.
Hephaisztosz sántaságát több okra is visszavezetik. Az első a veleszületett sántaság, amely
álláspont szerint, amikor megszületett a lábujjai visszafelé álltak így a járást ez meggátolta.
A második ok, amelyből a sántaság következtethető, hogy amikor megszületett az anyja csúf
fiát látva ledobta egy hegyről. Anyja e tettéből a fajnemesítés tette mutatható ki. Harmadik
okként egy későbbi időszakból már a felnőtt Hephaisztosz apjával összeveszve, apja dobta le
egy hegyről, itt familiáris konfliktusra következtetnek. Negyedik okként a foglalkozási
betegséget állapítanak meg Héphaisztosznál például arzénbronz esetében kialakulhat ilyen
betegség.
Trencsényi Waldapfel szerint a kovácsok szabad mozgását igyekeztek gátolni. A kovácsoknak
ahhoz, hogy a munkájukat el tudják végezni a felsőtestük épségére volt szükségük így a
lábukat nyomorították meg. Ennek oka az volt, hogy a rabtartók azt akarták, hogy a kovácsok
csak nekik dolgozzanak, és ne tudjanak elmenni, elmenekülni tőlük. Erre az esetre kiváló
példa Völund, aki eszközös cselekmény áldozata lett.
A magyar néphit az ördöghöz vezeti vissza a tüzes pokol és a sántaság szimbólumát is. De
mivel a kovácsok munkájához is kell a tűz így párhuzamba hozható a kovácsokkal a sánta
ördög szerepe.
Felhasznált irodalom:
Szabó György: Mitológiai kislexikon Budapest, Könyvkuckó kiadó 1998
Hollósy Ferenc: Aiolosz és Vulcanus birodalma: A Lipari-szigetek 133. évfolyam, 11. szám, 2002. november
Egerton Sykes: Who’s who in a non-classical mythology, Routledge1 2002 72.
Dr. Jobba György: Mi okozhatta Hephaisztos sántaságát? Ponticulus Hungaricus · V. évfolyam 6. szám ·
2001. június
