Rokokó vasművesség, ötvösművészet és divat / Rococo ironwork, goldsmith's art and fashion

 

 

 

 Vasművesség

A vasművesség utolsó olyan korszaka, amelyben tényleg nagy művek születnek. Juste Auréle Meissonier olasz származású aranyműves, szobrász, építész, festő és dekoratőr munkássága hat a vasművességre is.
A Délnémet rokokó kialakításában nagy szerepe van Francois Cuvilliésnek, aki 1725-ben Münchenben a bajor udvar építésze.
A rokokóban a nyári paloták tömegesen épülnek.
Az kor ajtópántjai sokkal szertelenebbek, mint az eddigiek. A szimmetria megszűnik és a vonalak nagyobb szabadságot kapnak. A pánt vonalait vésőkkel alakítják, árkolják. Nincsen sima egyenes vonal. A pántokat gyakran ónozzák is. A vasalások továbbra is megmaradnak, mint a reneszánszban vagy a barokkban.
A polgári házak és a paloták ajtópántjai között hatalmas szakadék látszik. A paloták ajtópántjait gyakran tűzi aranyozzák is remek példa erre a würzburgi hercegérseki rezidencia ajtópántjai Johann Georg Oeggtől.
Vasajtók a hagyományokhoz ragaszkodóak, ugyanaz a két típusuk van, mint eddig a reneszánszban vagy a barokkban.

Joseph Büssel: Zweifalten az egykori apátságtemplom szentélyrácsának középső része 1756

Rácsok
A XVIII. század első harmadában, Franciaországban már megjelenik az aszimmetrikusan
elhelyezett nyugtalan vonalú kagyló motívum. A lomb és a csigás indadísz helyett rocaille /97/
formák kapnak teret a díszítésben. A szimmetria felbomlik. Az indák gyakran áttekinthetetlenek.
A XVIII. század iparművészetében a távol keleti főként a kínai chinoiserie /98/ elemek válnak
divatossá. A rokokó elfordul a korábbi feudális társadalomtól és el keletiesedik.
 

A rokokót két ember munkássága fémjelzi:
- Jean Lamour
- Georg Oegg
Hazánkban Fazola Henrik munkássága számottevő.

Jellemző a francia rokokó vasművességére, hogy párosával szembeállított voluták nem törik meg az alapstruktúrát.
A barokk kútházak idejének vége. A kutak szivattyúsak így már nincs szükség a kútházakra.

Kútházak helyett csorgókat létesítenek, szükségesek a csorgók mivel a növekvő népesség a városokban igényli a vízellátás e formáját. A kútházak részéről a vasművesség elsorvad.

Berendezések:

A bútor pántok formailag azonosak az ajtókéval. Kulcscímek, fogók leggyakrabban öntött bronzból készülnek. Augsburgban öntött bronzból készülnek. Augsburgban a berlini udvar számára ezüstből is formálnak ilyeneket.
A fakapukra szerelt kopogtatóknak funkciója nincsen csupán csak díszek.
Művészi feladatok összességét már nem csupán csak a templom egyesíti önmagába.
Szószékeket túlzás és bravúr jellemzi. A XVIII. század végétől a kovácsoltvas szószékek is végleg kiszorulnak az iparművészet ezen ágából.
Cégérek napi feladatai közé tartoznak a kovácsoltvas művességnek.
A gyertyatartók szabálytalanul egymásra helyezett C formákból épülnek. Nagy szakmai rátermettséget igénylő munka.
A lámpák 4 vagy 6 oldalasak, növény ornamentikával díszítettek. Ez a forma a rokokó vasművességében következik be. A lámpák előzményeként az itáliai palazzók sarkain, a szarv alakú végződésekkel koronázott konzolokon nyugvó lámpások voltak. Ezeket Caparra alkotásaiban fedezhetjük fel.
A rokokóban van az utolsó fényűző korszaka a templomi kereszteknek. Három dimenzióba
lendülő akantusz levelek és aszimmetrikus kagyló motívumokkal díszítettek.

 Fazola Henrik

A hazánkban a rokokó vasművesség egyik legnagyobb alakja. Lakatos és órásmester volt.
Würzburgban született 1730 körül. Amikor 28 éves lesz gr. Barkóczy Ferenc egri püspök, Heves megye főispánja Egerbe hívja őt, ekkor költözik Magyarországra. Az egri vármegyeházán majd a Felsőtárkányi püspöki nyaralón dolgozik, mint lakatosmester. Több segéddel dolgozik együtt. Hazánkban igen erősen gátolta a munkáját az alapanyagok hiánya ezért akar vasművet alapítani hazánkban. 1767-ben ércbányákat létesít Parádon és Gyöngyösorosziban. A Mátrában és a Bükkben vasérckutatásokat végez. Amely kutatásai annyira sikeresek lesznek, hogy Mária Terézia aranyéremmel tünteti ki érte. 

Az 1760-as évek végén felfedezett vasércbányák termelésére alapozva 1771 – 1772-ben a diósgyőri kincstári uradalom területén felépítette az ómassai nagyolvasztót és a hámori vasverőt. Ezt a kohót
tekinthetjük a diósgyőri vasgyár elődjének. A megalapított vasgyár létrehozása után felhagy az iparművészeti munkáival és műhelyét átadja unokaöccsének, Lénárdnak. 

Élete folyamán kétszer nősült. Második felesége Karl Tekla volt. Két gyermeknek adott életet Frigyesnek és Borbálának.1779. április 16.-án hal meg Henrik Hámor községben.

 Fazola Kapu Egerben

 A Fazola kapu kilincse

Szó magyarázat:

97 A rocaille szó franciául kagylót jelent. XV. Lajos idején divatos díszítési forma.
98 A chinoiserie főként a rokokó stílusban kínai díszítőelemet jelent.

  Nicolas Noel Boutet munkája

 

 

 Vadász kard  Joseph Deutschmann munkája

Ötvösművészet

A rokokó korszakában már a tárgyak kecsesebbek és könnyedebbek a tárgyak mint a barokkban de még mindig túldíszítettek. Kisebbek, intimebbek, ember közelebbi tárgyak készülnek.

A díszítésekre a csavarodó hullámzó felületek lesznek jellemzőek. Indás díszítések, elszórt hajladozó virágok kerülnek előtérbe. Kevés az állatmotívum, ha elő is fordul akkor a kagylók jelennek meg elsősorban.

Külön tálak jönnek létre ebben a korszakban.
- szószoknak
- halaknak
- gyümölcsöknek

- kínáló edények amelyek több szintesek lesznek sütemények és gyümölcsök felszolgálására

- borhűtő edények
stb

Ekkor alakul ki a mai kanál és villa típusa.

A tál alakja domborítással készül, a lábakat és a fület öntéssel készítik. A fogó alakja még mindig ember alakú.

A zsebórák a és a chatelainek nagyobb szerepet kapnak mint a barokkban.

Ékszereknél a rokokó időszakában minél drágább alapanyagokat igyekeznek felhasználni. Szinte pazarlásnak mondható. Az ékszerekhez a gyöngyöket már nem átfúrva foglalják be.
Az ékszerek összeillő darabok és harmonizálnak egymással. Az ötvösök garnitúrákban készítik az ékszereket és nem különálló darabokként.
Utánozzák a kámeákat is. Előtérbe kerül ezzel az antik világ is.

Leveses és lapostányér, Juste-Aurele Meissonnier, Franciaország, 1695-1750

 

 kagylós tányérok, Orloff szerviz, 1772-73, Párizs, ezüst, Jacques Roettiers

  Rokokó zsebóra, 1770-75, James Cox,

  Chatelanie, 1850 körül, London,  Joseph Banks Durham

 

Chatelanie zsebórával

 Melldísz 1780 körül

Karkötő kámeával 1780 körülről Franciaországból

Öltözködés képekben

1760-1770 Franciaország

 

 

A szoknyák alatt hordott pannier 

 

  

 

 

Marie Antoinette 

 

 

Felhasznált irodalom:

Pereházy Károly: Az európai kovácsoltvas-művesség története, Képzőművészeti kiadó, Budapest 1984

Magyarország műemléki topográfiája. Heves megye műemlékei I–III., Budapest, 1969–1978.

http://kohmuz.t-online.hu/fazola_henrik.htm

 www.metmuseum.org

 Nádasy Zsuzsa előadása a rokokó ötvösművészetéről

Szecesszió kép kiegészítés ékszerekhez / Art Nouveau jewellery picture

Bross 1890 Belgium

 

Alfons Mucha Ékszertervek

 

Mucha Étkészletterv

 

Mucha Étkészletterv 2

 

 G. Fouquet által készített bross.  Azsúr zománcos munka 1900 körülről

 

 G. Fouquet által készített bross.

 

 George Fouquet által készített bross Charles Desrosiers tervei alapján 1901.

 

Eugéne Grasset munkája balra, jobbra Louis Masiriere munkája. 

 

 

 

Lucien Gaillard  munkája (függő) 1900 körülről

 Bross Belgium

 

Szitakötő bross és medál

 Szitakötő bross

 Gyűrű

 

Bross 1900 körül készült.  Marcus & Company Amerika.

Szecesszió fémművessége és René Lalique / Art Nouveau and René Lalique

 A történelmi stílusok belső fejlődése a barokkal véget ér. Új stílus iránti igény merül fel,
melynek legjelentősebb elméleti alapozója az angol Jhon Ruskin és William Moris volt.
Hazánkban a többi stílus másolásától való elszakadás a Millenium idejére datálódik, de az
elterjedés a századfordulóra és az azt követő egy évtizedre tehető.

A bécsi orientáció hatása miatt hazánkban a szecesszió nevet kapja.
Franciaországban és Belgiumban az Art Nouveau néven ismerik.
Angliában Stlye Liberty a stílus neve.
Spanyolországban Arte Jovun néven válik ismerté.
Olaszországban az angol behatás révén Style Liberty néven vagy Style Floreale néven lesz
közismert.
Németországban a Jugendstil nevet viseli.
Összefoglaló nevén Styl 1900
Az Art Nouveau stílusnak a vasművessége a stilizált tekergő növényi ornamentika a kúszó,
imbolygó vonalak, a végtelenbe burjánzás és a szalag fonott formák a jellemzőek.
A német Jugendstilben a naturalisztikus növény és figurális ornamentika kapja a primátust.
A dekorativitás kerül előtérbe.
Az öntöttvas és a kovácsoltvas kombinációjának használatát is elkezdik alkalmazni.
Magyar szecessziót sokféleség jellemzi. Behatással van rá a német, a francia, az osztrák
vasművesség.

A kovácsoltvas-művességben a szecesszió hat díszítő irányzatát figyelhetjük meg:
- stilizált növény
- naturalisztikus növény
- népies – nemzeti stílus
- távol Keleti, Déli vagy éppen Nyugati stílus
- históriastílusú
- neue sachlichkeit - tárgyias
A szecesszió fénykorában újra szerepet kap a barokk stílus.
Hanyatlásakor a hullámos díszes vonalakat felváltják az építészetben a sachlichkeit a
tárgyiasság.

Ajtópántok:
Tömeges házépítések folynak. Az ajtópántok iránti igényt már csak a gyárak tudják
kielégíteni. Az anyapánt csupán csak a praktikumot szolgálja az ajtó nyitásához és csukásához
kell. Nincs díszítő funkciója.

Vasajtók:
A rézdomborítású ajtók és kapuk anyaga vörösréz vagy sárgaréz.
A domborított reliefek a virágkorukat élik.
Itt már nem falapra szegecselik a lemezt, hanem a sima vas keretre szegecselik két oldalról a
lemezeket.

Rácsok:
Az Art Nouveauban belga indíttatású rácsok jelennek meg. Kezdetét Victor Horta Tassel
házával keltezik. Belga vasművesség kerül az élre.
A lépcsősorok belső karját öntöttvasból készítik, annak fejezeteként lombozatszerűen ágaznak
a kovácsolt szalagvas elemek.

Berendezés:
Nagy iparművészeti gyűjtemények, múzeumok jönnek létre.
Egyre inkább használati tárgyak kellenek. Minden tárgy előfordul, ami az eklektikában.
A cégérek viszont kirekednek.
A kovácsoltvas-művességnek a bútorművességben van nagy szerepe. Vasalások és veretek
készülnek sárga- és vörösrézből.
A szecesszió az első világháborúval ér véget.

René Lalique

Mun­kás­sá­ga so­rán a fran­cia Re­né La­li­que két stí­lus­irány­zat  kép­vi­selőjé­vé is vált. Először ék­sze­re­i­vel az Art No­u­ve­au idősza­ká­nak, a XIX. szá­zad vé­gé­nek al­ko­tó­ja lett, majd a múlt szá­zad hú­szas éve­itől az art de­co ge­o­met­ri­kus vo­na­la­it kö­vet­ve al­ko­tott üve­ge­ket.


René Jules Lalique 1860. április 6-án született Champagne vidékén, Ayban. Két évvel később apja, aki kereskedelmi ügynök volt, Párizs külvárosába költözött.A középiskolai tanulmányait 1872-től
a Turgot-kollégiumban végezte, ahol kereskedelmi rajzot tanult Jean-Marie Leguientõl. Miközben egész idő alatt a különféle ékszerésztechnikák elsajátítását tanulta, ugyancsak rajzleckéket
vett, majd a párizsi iparművészeti főiskolán folytatta tovább tanulmányait. Apja halála után, 1876-ban, René Lalique Párizs legjobb luxusékszerészénél, Louis Aucocnál kezdett dolgozni és tanulni, akitől elsajátította a legjobb kézművestechnikákat, köztük a kemény anyagok csiszolásának fortélyait is.
1885 végén Lalique átvette Jules Destapes mûhelyét a Gaillon téren. És itt már saját tervei alapján készült, önálló kollekcióját tervezhette, ami átütő sikert aratott a közönség körében.
Ezalatt az idő alatt fejlesztette ki az új anyagok integrálására épülő ékszereit, amelyekben a féldrágaköveket, az elefántcsontot, a drágaköveket és az átlátszó hegyikristályt ötvözte.
1886-ban házasodott össze Marie- Louise Lamberttel, elsőszülött gyermekük, Georgette azonban 1910. december 12-én meghalt.
Lalique, mint a korban oly sokan, inspirációját a természeti elemekből merítette. Ugyanakkor keleti hatás is felfedezhető munkáiban, elsősorban a japán művészet növényi ornamensek tekintetében, amelyekkel minden bizonnyal a világkiállításon volt alkalma megismerkedni. Így alkotta meg úgynevezett tájékszereit, illetve ékszer- szobrait, amelyek mindegyikét a növényi, állati motívumok, a víz és
a föld formavilága inspirálta. Néha a naturalista motívumok szimbolikussá váltak nála, így jelenek meg allegorikus témák, mitikus állatok, mágikus növények.
De ugyancsak bátornak volt mondható Lalique a maga korában a női test ábrázolásának tekintetében.
Gyakran visszatérő elemei a félig nő, félig állat szimbólumok misztikus világa, amelyek sokszor rendkívüli szenzibilitást sugároznak. 1897-ben a brüsszeli világkiállításon is első díjat nyert és még ebben az évben kitüntették a Francia Becsületrend Lovagkeresztjével.
Az 1900-as párizsi világkiállításon a Lalique-ház standja óriási feltűnést keltett és ezzel Lalique egy csapásra a modern ékszerek tervezőfejedelmévé vált.
Ez év szeptemberében született második gyermekük, Marc.
Az 1925-ös modern ipari és iparművészeti nemzetközi kiállításon Sevres pavilonját az ő belsőépítészeti
tervei alapján készítették. Az Art Déco fogalma ezzel a kiállítással született meg.
Később a modern művészeti és ipari kiállítás üvegpavilonját tervezte Párizsban, amelynek belső terében
egy hatalmas szökőkutat állított fel, amely a „Franciaországi tavasz” elnevezést kapta, s amely az art déco mozgalmának tökéletes kifejezője volt.
1930 márciusában René Lalique harmadszorra is megházasodott és Marie Anére-t vette feleségül, akitől
egy fia, Jean Raymond, majd később egy lánya, Renée Jeanne Georgette született.
René Lalique, akinek élete páratlanul gazdag és sikeres volt, épp megérhette a második világháború végét. 1945. május 5-én, 85 éves korában hunyt el.
René Lalique halála után a céget gyermekei vitték tovább és csorbítatlanul megőrizték hírnevét.

 

Szitakötő-nő

 

Medál

 Nyaklánc

 Kígyós függő

Szitakötő

 pillangós nyaklánc

Fekete hattyús nyakék

Csat

 Díszfésű

 

Diadém

Tiara

Felhasznált irodalom / Literature:

Pereházy Károly: Az európai kovácsoltvas-művesség története, Képzőművészeti kiadó, Budapest 1984
Fekete Valéria: Lalique avagy a formák költészete
László Attila: René Lalique az art deco üvegmestere