melynek legjelentősebb elméleti alapozója az angol Jhon Ruskin és William Moris volt.
Hazánkban a többi stílus másolásától való elszakadás a Millenium idejére datálódik, de az
elterjedés a századfordulóra és az azt követő egy évtizedre tehető.
A bécsi orientáció hatása miatt hazánkban a szecesszió nevet kapja.
Franciaországban és Belgiumban az Art Nouveau néven ismerik.
Angliában Stlye Liberty a stílus neve.
Spanyolországban Arte Jovun néven válik ismerté.
Olaszországban az angol behatás révén Style Liberty néven vagy Style Floreale néven lesz
közismert.
Németországban a Jugendstil nevet viseli.
Összefoglaló nevén Styl 1900
Az Art Nouveau stílusnak a vasművessége a stilizált tekergő növényi ornamentika a kúszó,
imbolygó vonalak, a végtelenbe burjánzás és a szalag fonott formák a jellemzőek.
A német Jugendstilben a naturalisztikus növény és figurális ornamentika kapja a primátust.
A dekorativitás kerül előtérbe.
Az öntöttvas és a kovácsoltvas kombinációjának használatát is elkezdik alkalmazni.
Magyar szecessziót sokféleség jellemzi. Behatással van rá a német, a francia, az osztrák
vasművesség.
A kovácsoltvas-művességben a szecesszió hat díszítő irányzatát figyelhetjük meg:
- stilizált növény
- naturalisztikus növény
- népies – nemzeti stílus
- távol Keleti, Déli vagy éppen Nyugati stílus
- históriastílusú
- neue sachlichkeit - tárgyias
A szecesszió fénykorában újra szerepet kap a barokk stílus.
Hanyatlásakor a hullámos díszes vonalakat felváltják az építészetben a sachlichkeit a
tárgyiasság.
Ajtópántok:
Tömeges házépítések folynak. Az ajtópántok iránti igényt már csak a gyárak tudják
kielégíteni. Az anyapánt csupán csak a praktikumot szolgálja az ajtó nyitásához és csukásához
kell. Nincs díszítő funkciója.
Vasajtók:
A rézdomborítású ajtók és kapuk anyaga vörösréz vagy sárgaréz.
A domborított reliefek a virágkorukat élik.
Itt már nem falapra szegecselik a lemezt, hanem a sima vas keretre szegecselik két oldalról a
lemezeket.
Rácsok:
Az Art Nouveauban belga indíttatású rácsok jelennek meg. Kezdetét Victor Horta Tassel
házával keltezik. Belga vasművesség kerül az élre.
A lépcsősorok belső karját öntöttvasból készítik, annak fejezeteként lombozatszerűen ágaznak
a kovácsolt szalagvas elemek.
Berendezés:
Nagy iparművészeti gyűjtemények, múzeumok jönnek létre.
Egyre inkább használati tárgyak kellenek. Minden tárgy előfordul, ami az eklektikában.
A cégérek viszont kirekednek.
A kovácsoltvas-művességnek a bútorművességben van nagy szerepe. Vasalások és veretek
készülnek sárga- és vörösrézből.
A szecesszió az első világháborúval ér véget.
René Lalique
Munkássága során a francia René Lalique két stílusirányzat képviselőjévé is vált. Először ékszereivel az Art Nouveau időszakának, a XIX. század végének alkotója lett, majd a múlt század húszas éveitől az art deco geometrikus vonalait követve alkotott üvegeket.
René Jules Lalique 1860. április 6-án született Champagne vidékén, Ayban. Két évvel később apja, aki kereskedelmi ügynök volt, Párizs külvárosába költözött.A középiskolai tanulmányait 1872-től
a Turgot-kollégiumban végezte, ahol kereskedelmi rajzot tanult Jean-Marie Leguientõl. Miközben egész idő alatt a különféle ékszerésztechnikák elsajátítását tanulta, ugyancsak rajzleckéket
vett, majd a párizsi iparművészeti főiskolán folytatta tovább tanulmányait. Apja halála után, 1876-ban, René Lalique Párizs legjobb luxusékszerészénél, Louis Aucocnál kezdett dolgozni és tanulni, akitől elsajátította a legjobb kézművestechnikákat, köztük a kemény anyagok csiszolásának fortélyait is.
1885 végén Lalique átvette Jules Destapes mûhelyét a Gaillon téren. És itt már saját tervei alapján készült, önálló kollekcióját tervezhette, ami átütő sikert aratott a közönség körében.
Ezalatt az idő alatt fejlesztette ki az új anyagok integrálására épülő ékszereit, amelyekben a féldrágaköveket, az elefántcsontot, a drágaköveket és az átlátszó hegyikristályt ötvözte.
1886-ban házasodott össze Marie- Louise Lamberttel, elsőszülött gyermekük, Georgette azonban 1910. december 12-én meghalt.
Lalique, mint a korban oly sokan, inspirációját a természeti elemekből merítette. Ugyanakkor keleti hatás is felfedezhető munkáiban, elsősorban a japán művészet növényi ornamensek tekintetében, amelyekkel minden bizonnyal a világkiállításon volt alkalma megismerkedni. Így alkotta meg úgynevezett tájékszereit, illetve ékszer- szobrait, amelyek mindegyikét a növényi, állati motívumok, a víz és
a föld formavilága inspirálta. Néha a naturalista motívumok szimbolikussá váltak nála, így jelenek meg allegorikus témák, mitikus állatok, mágikus növények.
De ugyancsak bátornak volt mondható Lalique a maga korában a női test ábrázolásának tekintetében.
Gyakran visszatérő elemei a félig nő, félig állat szimbólumok misztikus világa, amelyek sokszor rendkívüli szenzibilitást sugároznak. 1897-ben a brüsszeli világkiállításon is első díjat nyert és még ebben az évben kitüntették a Francia Becsületrend Lovagkeresztjével.
Az 1900-as párizsi világkiállításon a Lalique-ház standja óriási feltűnést keltett és ezzel Lalique egy csapásra a modern ékszerek tervezőfejedelmévé vált.
Ez év szeptemberében született második gyermekük, Marc.
Az 1925-ös modern ipari és iparművészeti nemzetközi kiállításon Sevres pavilonját az ő belsőépítészeti
tervei alapján készítették. Az Art Déco fogalma ezzel a kiállítással született meg.
Később a modern művészeti és ipari kiállítás üvegpavilonját tervezte Párizsban, amelynek belső terében
egy hatalmas szökőkutat állított fel, amely a „Franciaországi tavasz” elnevezést kapta, s amely az art déco mozgalmának tökéletes kifejezője volt.
1930 márciusában René Lalique harmadszorra is megházasodott és Marie Anére-t vette feleségül, akitől
egy fia, Jean Raymond, majd később egy lánya, Renée Jeanne Georgette született.
René Lalique, akinek élete páratlanul gazdag és sikeres volt, épp megérhette a második világháború végét. 1945. május 5-én, 85 éves korában hunyt el.
René Lalique halála után a céget gyermekei vitték tovább és csorbítatlanul megőrizték hírnevét.
Szitakötő-nő
Medál
Nyaklánc
Kígyós függő
Szitakötő
pillangós nyaklánc
Fekete hattyús nyakék
Csat
Díszfésű
Diadém
Tiara
Felhasznált irodalom / Literature:
Pereházy Károly: Az európai kovácsoltvas-művesség története, Képzőművészeti kiadó, Budapest 1984
Fekete Valéria: Lalique avagy a formák költészete
László Attila: René Lalique az art deco üvegmestere
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése