Albrecht Dürer

                              Albrecht Dürer                                                                                      

                                                                                      Bevezetés 

                                                                                        A reneszánsz 

A reneszánsz Itáliában fejlődik ki azon belül is Firenze városában 1420 körül. Ezután terjed el Itália szerte. Az Alpok területétől északabbra fekvő területekre csak 1500 után terjed el.
A reneszánsz francia szó újjászületést jelent.
Az itáliai reneszánsz korszakait olaszul nevezik meg ezek a következők:
- Trecento
- Quattrocento
- Cinquecento
A trecento korszakában alkotottak Giotto, Cimabue, Ambrogio Lorenzetti, Gentile da Fabriano, Antonio Pisanello. Ez a korszak a reneszánsz megelőlegező korszak volt.
A quattrocento korszakában alkottak a következő nagy festők: Masaccio, Fra Angelico, Botticelli. Ez a korszak a kora reneszánsz ideje.
A cinquecento korszakában alkotó festők Leonardo, Raffaello, Michelangelo, Tiziano, Tintoretto, Veronese. Ezt a korszakot a reneszánszban két részre is bonthatjuk az egyik a fejlett reneszánsz korszaka melyet 1500 – 1540 között tartanak számon. És a késő reneszánsz korszakát 1540től 1580ig.
Az ezt követő időszakban 1600ig a késő reneszánszt már inkább a manierizmus befolyásolja.
A reneszánsz időszakában a fő szellem irányzat a humanizmus ennek terjedésében nagy fejlesztés volt a könyvnyomtatás Guttemberg találmánya nyomán. A humanizmusban a tudomány és a művészet nem válik még el egymástól.
Firenzében a művészek műhelyeiben tudományos kutatások folytak. Foglalkoztak a festészeten és a szobrászaton kívül anatómiával, kémiával s a természetkutatás különféle más területeivel. A kor egyik leghíresebb polihisztora Leonardo da Vinci volt.

A reneszánsz építészet

A reneszánsz építészetben már nem csak az egyházi épületek játszanak nagy és hangsúlyos szerepet.  Paloták, kastélyok, polgári bérházak, villák, városházak, egyetemek, könyvtárak, színházak, kórházak, terek illetve továbbra is templomok és kolostorok épültek.
Az alaprajzok központosak, görögkereszt alakúak vagy a kilencosztású tértípusúak,a templomterek hosszházasak.
Boltozat típusok: kereszt-, cseh-, kolostorboltozatok; cikkelyes-, függő-, csegelyes-tambúros kupolák; a világi építészetben tükör és teknőboltozatot alkalmaznak, kazettás síkfödémet. A homlokzatok rusztika, vagy négyszögű, kváderkővel díszítik. A templomok bazilikális elrendezését a nyugati oldalon kulisszahomlokzattal fedik el. Alkalmazzák mezzanint az alacsonyabb, alárendelt helyiségek céljára, kis ablakokkal. A falból kiugró pillért lábazattal és pilaszterrel látják el, vagy lizénával.
Az erődítményeknél megjelenik az ó-olasz, majd új-olasz bástya.
Díszítő elemekként használják a ballusztrádot , attikát; a gyámkövet, vagy konzolt, ami a falba illesztett, de abból merőlegesen előreugró, általában díszes kő tartóelem; akantuszleveleket, puttókat, stukkókat, gazdag koronázó párkányokat, delfineket; mennyezetkazetták, rozettákat, loggiákat ; Palladio-motívumot. Sgraffito-val is díszítenek, használnak majolikát is.

A reneszánsz építészet mesterei:

 Filippo Brunelleschi 1377–1446
Michelozzo di Bartolomeo 1396–1472
Leon Battista Alberti 1404–1472
Giuliano da Sangallo 1445–1514
Donato Bramante 1444–1514
Michelangelo Buonarroti 1475–1564
Andrea Palladio 1508–1580
Giacomo Barozzi da Vignola 1507–1573
Luciano da Laurana.

A reneszánsz festészet

A reneszánsz festészetben az általános emberi szépség megjelenítése mellett a festők részletekig ható megfigyelést alkalmaznak. Jellemző a rajz élessége, a perspektíva, a vonalperspektíva, színperspektíva illetve a levegőperspektíva.
Elkülönítik az előteret, a középteret és a hátteret. Használják a sfumato-t. Érzékeltetik a clair obscur átmenetet. A reneszánsz korában készítenek továbbá rézmetszeteket, fametszeteket, ceruzarajzokat, tusrajzokat, szénrajzokat, ezüstvessző rajzokat.

Híres Itáliai művészek:
Fra Angelico  1400 körül – 1455
Masaccio 1401–1428
Piero della Francesca  1410 vagy 1416 – 1492
Fra Filippo Lippi 1406 – 1469
Domenico Ghirlandaio 1449–1494
Sandro Botticelli 1444 vagy 1445 – 1510
Andrea Mantegna
Paolo Uccello 1396 vagy 1397 – 1475
Leonardo da Vinci 1452–1519
Raffaello Santi 1483–1520
Michelangelo Buonarroti 1475–1564
Giorgione 1477 vagy 1478 – 1510 Család/Zivatar
Tiziano Vecellio 1488 vagy 1490 – 1576
Giovanni Bellini 1430 körül – 1516
Jacopo Tintoretto 1518 vagy 1519 – 1594
Paolo Veronese 1528 – 1588

Német – Németalföldi mesterek:
Hans Memling  1433–1494
Dirk Bouts 1410 körül – 1475
Rogier van der Weyden 1399 vagy 1400–1464
 Matthias Grünewald 1470 vagy 1483–1529 Isenheimi oltár


Az északi érett reneszánsz mesterei
Albrecht Dürer 1471 – 1528
 ifj. Hans Holbein 1497 vagy 1498 – 1543 Rotterdami Erasmus
Lucas Cranach 1472–1553
Hieronymus Bosch 1450 körül – 1516
id. Pieter Bruegel 1525–1569

A quattrocento korszak alkotói:
Masaccio 1401 – 1428
Andrea del Castagno 1421 - 1457
Paolo Ucello 1397 – 1475
Domenico Ghirlandaio 1449 – 1494
Boticelli 1445 – 1510
Leonardo da Vinci 1452 – 1519

                                                               Albrecht Dürer

 

Életrajz

Kevesebb, mint 100 festménye maradt az utókorra, maradtak grafikái, mintegy 200 fametszetét is ismerhetjük és 100 rézmetszetét. Önarcképei pedig végig kísérik munkásságát.
Apja Magyarországon Jula városa melletti Eytas községben született. Apja Nürnbergben telepszik le még fiatal korában és ott mint ötvös mester dolgozik. Mesterének lányával kötött házasságából születik majd Dürer 1471-ben. Apja ötvösnek akarta adni de több kedvet mutatott a festészet iránt. Rajzain, festményein, metszetein szívesen ábrázolt ötvös tárgyakat is. Legkorábbi ismert műve 1484-ből maradt ránk ekkor 13 éves önarcképét örökítette meg.
1486-ban apja Michael Wolgemut nürnbergi festő műhelyébe küldi tanulni. Apja ezután tanulmányútra küldi ahonnan majd csak 4 év múlva 1494 tavaszán térhetett vissza. 1492 körül készülhetett Dürer második önarcképe az erlangeni rajz. A rajzon Dürer nem egy gondtalan ifjúként örökíti meg magát hanem egy komor bánatos arccal nézi a világot és látja annak nehézségeit és igazságtalanságait. Fejét a rajzon az úgynevezett és sokszor megrajzolt Dürer kézzel támogatja. 1 évvel későbbi önarcképe viszont már lágyabb arckifejezést mutat. Jobb kezében egy kórószerű virágot tart mely az eryngiumnak a szimbóluma. 

 

1484-es ezüstvessző rajz önarckép

 

1491- toll rajz önarckép

 

Önarckép

Nürnbergbe, amikor visszatér, apja már mennyasszonyával állítja szembe. Hans Frey rézműves lányát, Ágnest 1494 nyarán adja hozzá. Pár hónapig Nürnbergben marad, de 1494 őszén már át kel az Alpokon és Észak-Itáliába megy. 1494-ből 3 Mantegna metszet másolatát hagyta az utókornak emlékül. Dürer barátjaként tudhatta Willibald Pirckheimer német humanistát. Nagy hatással volt rá Jacopo de’Barbari emberi arányokról való tudása.
1495 tavaszán indul haza. Ezen út alatt készülnek a legszebb munkái tájkép-vízfestmények ezek részletesek és megmutatják a művész teljes útvonalát amelyen végig haladt. Nürnbergbe visszatérve továbbra is készít tájakvarelleket.
A huszita háborúk nagy hatást gyakoroltak a németekre. A kor hangulatáról egy igen sokat mondó fametszet sorozatot készít. 1498-ban megalkotja a 15 lapos Apokalipszis című fametszet sorozatát. Néhány kép a metszet sorozatból.

 

 

A bűnös babiloni nő. Ezen a képen a nő öltözetét és ékszereit a velencei rajztanulmányaiból vette át Dürer. 

Dürer az Apokalipszissel egyidejűleg készítette el a Nagy Passió fametszetnek legtöbb lapját.

Jellemző Dürerre hogy az emberi drámát szembeállítja a táj napsütéses derűjével.

A századforduló idejétől rettegtek a kor emberei. Dürer is. Ekkoriban kezd el foglalkozni az arányokkal, az anatómiával, a távlattal, a test szépségével. Tárgyilagos ábrázolás módot kezd el használni ettől fogva.

A nagy passió ciklus után az új század elején Dürer megalkotja a Mária élete sorozatot. Az anyaság örömei és fájdalmai a két fő motívum a műbe. A távlati tanulmányait itt tudja kamatoztatni. .

Schongauer grafikáinak tanulmányozására rézmetszeteket készít. A század forduló előtt készülhetett el a Tengeri szörny című rézmetszete. Majd az ezt követő rézmetszet a Nemesis volt. 

A Mária élete című ciklussal egyidejűleg készült el az Ádám és Éva rézmetszet.

1498-ban festi meg egy újabb önarcképét. 

 

 

A kutatók  a mai napig nem tudtak megfelelő magyarázattal szolgálni arra, hogy Dürer miért ábrázolta magát Krisztusi pózban.

Dürer 1500 – 1505 között készítette a Paumgartner oltárt. Középen  Jézus születését ábrázolta a két szélső szárnyon pedig Szent György és Szent Eustachius képében a nürnbergi patrícius család két tagját a Paumgartner fivéreket Lucast és Stephant. Dürer korának ez a tipikus ritter ábrázolása.

Dürer 1505ben újra Itáliába megy. Pirckheimerrel levelezik. Művészettörténeti dokumentumként lett ez a 10 levél számon tartva.

1505-ben készül el a „Szent György” című rézmetszetével. Ezt ma a New York-i Metropolitant Múzeumban őrzik. 

1508-ban tér haza ekkor megrendeléseket készít. 1508-ban készül el a „Tízezer keresztény vértanúsága Sapor perzsa király uralkodása alatt” című kép. A kép egyfajta Imitatio Christi.
1511-ben festi meg a Szentháromság imádása című képet.
A Szépművészeti Múzeumban-hazánkban őrzik egyik munkáját Férfiképmás címen.
1514-ben egy ezüstvessző rajza alapján a művészt öccsével Endres Dürerrel azonosítják.
Grafikai munkái A 16. század második évtizedében válnak tökéletessé. 
Kis fametszet passióját 1509-ben kezdte el és 1511-ben adta ki a 37 részes sorozatot. A fametszetei mellett hasonlóan fejlődnek a rézmetszetei is.
1507-ben kezdte el Dürer a rézmetszet passióját. Ez 15 lapból állt és sok darabja csak 1513-ban készül el. Egyik híres képe az Ecce Homo.

Az 1500-as évek második évtizedében alkotja meg három mester rézmetszetét. 1513-ban a „Lovag, Halál és az Ördög” című lapot, 1514-ben pedig a „Melankólia” illetve a „Szent Jeromos cellában” című rézmetszetet.

„Lovag, Halál és az Ördög”

 

 

A halál

 

Az ördög

 

Dürer aláírása a képen

 

Dürer tanulmányrajza a lovagról

24,6 cm X 19 cmeres rézmetszetről van szó. A képen 1513 van feltüntetve keletkezés évének.
Dürernek az egyik bár talán lehetséges hogy a legismertebb műve ez a metszet.
A „Lovag, Halál és az Ördög” metszet értelmezését Dürer naplójában találhatjuk meg. Antwerpen tartózkodott és itt eljutott hozzá Luther megölésének hamis híre.
Rotterdami Erasmus egyik könyvére utal ezzel a képpel. Melyben azt írja Rotterdami Erasmus, hogy a helyes ösvényt kell követni és azokkal a dolgokkal nem kell törődni melyek el akarnak téríteni arról. A metszeten a Lovag nyugodtan, rendíthetetlenül halad előre a célja felé és nem vesz tudomást az őt körülvevő rossz alakokról. Az útját kietlen és sziklás táj veszi körbe de a képen a hegytetőnél megláthatjuk a kanyargó útjának végét is mely Dürer metszetén hasonlít Nürnberg városához és a városon belül felfedezhetjük a célt az Erény várát.
A metszet elkészítéséhez ekkor már két évtizede foglalkozott a ló tanulmány rajzával. És a képen szereplő lóval egy eszményi tökéletes lovat próbált meg előállítani. A Lovagban is megfigyelhetőek Dürernek a korábbi arány tanulmányozásai. Egy korábbi lavírozott rajzon már szerepelt a Lovagnak az összes kellékét és részletét ezt a tanulmány rajzát 1498-ban készítette el. A táj díszletként hat az ember a Lovag benne pedig szoborként. A képen a feszültséget leginkább a ló, a lovas és a kutya tömör csoportja képezi a késő gótika elemeivel a halál, ördög motívumokkal szemben.
A „Lovag, a Halál és az Ördög” metszet, a „Melankólia” metszet és végül a”Szent Jeromos” metszet hárman együtt képezik az emberi hajlamok és tulajdonságok bemutatását.

Melencholia

 

  

A „Lovag, Halál és az Ördög” című rézmetszet után a következő évben készült el a „Melankólia” című rézmetszet. 24,3cm X 18,7 cm a metszet maga. Erwin Panofsky ezt a metszetet tartja Dürer szellemi önarcképének. Ehhez a metszet hozzá tartozik az is hogy Dürer amikor ezt készítette nagy megrázkódtatásokon esett át. Dürernek ekkor meghalt az anyja. Naplójában leírja anyja utolsó óráit és szénrajzot is készít róla halála előtt két hónappal.
A metszeten egy épület előtt egy hatalmas női alak ül. Kezére támasztott fején koszorú , másik kezében pedig körzőt tart melyet egy csukott könyvön pihentet. Az arcból szinte csak felfelé meredő sötét tekintete látszik. Szemében érzelmek látszanak. Az épület mely előtt ül egy tengerparti épület. Esti holdfényben készült a kép. A falon mérleg, homokóra és a csengő alatt az úgy nevezett bűvös négyzet.  A képen látható még egy puttó is mely egy malomkövön ülve firkál valamit. Ez ellentétben áll a tétlen nőalakkal. Az ábrázoláson rengeteg tárgy van össze - vissza rendetlenül elhagyva. A középkori eszmék szerint ez a mű egy beteges felfogás volt ám az itáliai reneszánsz visszatér ezzel kapcsolatban az Arisztotelészi felfogáshoz.
10 évvel azelőtt hogy megalkotta a Melankólia metszetet még azt hitte, hogy az „Ádám és Éva” metszet a tökéletes szépséget ábrázolja. Ám a Melankólia megalkotása előtt egy kicsivel a szépről már azt írja, hogy „Mi a szép, azt nem tudom”.
A képen szereplő bűvös négyzet a jobb felső negyedben található négyzet miatt, amelyről mindenképpen meg szokták említeni, hogy az alsó sor két középső számát összeolvasva éppen a keletkezés évét, 1514-et kapunk.
Ha tovább vizsgáljuk a beírt számokat, azt tapasztaljuk, hogy minden sorban és minden oszlopban, valamint a két átlóban szereplő számok összege 34, ami az 1+2+3+...+14+15+16 (=17*8) összegnek a negyed része.  A négy sarok- vagy a négy középső mezőben levő számok összege is 34. a bűvös négyzetekben egy bizonyos "szimmetria" szerint kapjuk meg az összeget. A 4*4-es esetben négyes (sorok vagy oszlopok), illetve kettes (átlók) "szimmetria" szerint. A négyzetben összesen 56 féle négyzetes szimmetriát találhatunk és összesen 86 féleképpen kaphatunk 34et.

Az utolsó sorban szereplő szám 4 – 15 – 14 – 1 az első szám az ABC 4. betűjét jelöli mely a D az utolsó szám az 1 es az ABC első betűjére utal amely az A ezt összeolvasva D A –t kapunk mely Dürer monogramja mely Dürer Albrecht leírásban a magyar származására utalhat. 

Még ugyan ebben az évben mikor megalkotja, Dürer a Melankólia metszete elkészül a „Szent Jeromos cellájában”. Ez a mű pontosan ellentétben áll a Melankólia komorságával. 

A 16. század második évtizedétől I. Miksa császár lesz a fő foglalkoztatója Dürernek. Miksa folyamatos hadjáratai miatt nem rendelkezett állandó rezidenciával úgymond „nyeregből uralkodott”. Miksának készült el a „Diadalkapu” és a Diadalmenet”. Bár ennek ellenére Dürer, Miksának való munkái közül az imakönyvek váltak ismertté.

Dürer egyik legkiválóbb alkotása az 1519-ben készült portréja I. Miksa császárról.
Mivel Miksa 1519-ben meghalt Nürnberg városának tanácsa nem akarta kifizetni neki a portréért megígért fizetséget. Ezért Dürer az új császároz V. Károlyhoz fordult a további járadékért.

1520. július 12.én újra útnak indult Dürer felesége és szolgálóleánya kíséretében. Decemberben Seelandba utazik ám a hideg téli időben kevésen múlott, hogy Dürer nem veszett oda hajószerencsétlenségben. Az út megviselte Dürer amúgy is gyenge szervezetét. Az itt szerzett betegségéből soha nem tudott felépülni. Feltételezhető hogy 7 év múlva bekövetkező halálát is ez a betegség okozta.
Antwerpenben a legkiválóbb művészek keresik Dürer társaságát. Jó viszonyban volt Rotterdami Erasmussal akiről több rézmetszetet is készít. Egyik szép rajzát egy rotterdami 93 éves nőről készítette Dürer.
1521 májusában megkapja a hírt Dürer Antwerpenben hogy Luthert „elfogták”. Ennek hírére ezt írja a naplójába „Látni fogjuk, miképpen folyik az ártatlanoknak a pápa, a papság és a szerzetesek által kiontott vére. Apokalipszis!”.
1521 nyarán tér vissza szülővárosába. Két nagyszabású terven dolgozik már csak ezek után az egyik az oltárkép terve az olasz „Sacra Conversazione” mintájára és egy „Krisztus a kereszten” ábrázolás.
1526-ban két képmást fest az egyiken Hieronymus Holzschuher szerepel a másikon Jacob Muffel előkelő nürnbergi patríciusok voltak mind a ketten.
Dürer utolsó és legnagyobb alkotása a „Négy Apostol” című festmények voltak.
1525-ben Nürnbergben is érződik a forradalom hatása. 3 tanítványát 1525 januárjában istentagadás és a kereszténység tanainak megtagadása miatt a városból száműzték majd csak később a parasztháború leverése után térhettek vissza.
A „Sacra Conversazione” számára nem volt megfelelő az idő és a politika. Mária kultusza Nürnbergben időszerűtlenné vált. Dürer ezzel az alkotásával zárja munkásságát. Pirckheimer szerint Dürer élete végén testileg, lelkileg megtört. 1528. április 6. - án hal meg Nürnbergben.

Az arányokról szóló könyvében részletesen ír a szépségről. Részletesen elmélkedik az emberek külső megjelenésének különbözőségeiről. Semmi nem okozott Dürernek olyan kínzó érthetetlenséget, mint az objektív szépség mibenléte. Megfigyelte azt, hogy az emberi ítéletek a szépségről és a helyes arányokról mennyire különbözőek.

Felhasznált irodalom:

Baráth Béla – Éber László – Felvinczi Takács Zoltán: A művészet története, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.

Michael Baxandall: Reneszánsz szemlélet, reneszánsz festészet Corvina könvkiadó

Péter András: A trescento festészete Művészet és elmélet Corvina kiadó 1983

Fenyő Iván: Dürer 1471 – 1528 Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata Budapest 1964

Harmathné Szilágyi Anna, Végh János: Dürer a festészetről és a szépségről. Írások, levelek és dokumentumok Művészet és elmélet Corvina kiadó

Kuno Mittelstadt: Dürer Henschverlag Berlin 1977

G. H. Hughes: The Polygons of Albrecht Dürer 1525

W.R. Tobler: Dürer Transforms A research proposal

R. Heath, Albrecht Durer, London, Low Marston 1901

F. Russell, The World of Durer, New York, Time 1976

William H. Press: Did Dürer internationally Show only his Second-Best Magic Square. University of Texas at Austin 2009

http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/oktatas/buvos-negyzetek-melankolia