Korok csodái: Rokokó vasművesség, ötvösművészet és divat / Rococo ironwork, goldsmith's art and fashion

Vasművesség

A vasművesség utolsó olyan korszaka, amelyben tényleg nagy művek születnek. Juste Auréle Meissonier olasz származású aranyműves, szobrász, építész, festő és dekoratőr munkássága hat a vasművességre is.
A Délnémet rokokó kialakításában nagy szerepe van Francois Cuvilliésnek, aki 1725-ben Münchenben a bajor udvar építésze.
A rokokóban a nyári paloták tömegesen épülnek.
Az kor ajtópántjai sokkal szertelenebbek, mint az eddigiek. A szimmetria megszűnik és a vonalak nagyobb szabadságot kapnak. A pánt vonalait vésőkkel alakítják, árkolják. Nincsen sima egyenes vonal. A pántokat gyakran ónozzák is. A vasalások továbbra is megmaradnak, mint a reneszánszban vagy a barokkban.
A polgári házak és a paloták ajtópántjai között hatalmas szakadék látszik. A paloták ajtópántjait gyakran tűzi aranyozzák is remek példa erre a würzburgi hercegérseki rezidencia ajtópántjai Johann Georg Oeggtől.
Vasajtók a hagyományokhoz ragaszkodóak, ugyanaz a két típusuk van, mint eddig a reneszánszban vagy a barokkban.

Joseph Büssel: Zweifalten az egykori apátságtemplom szentélyrácsának középső része 1756

Rácsok
A XVIII. század első harmadában, Franciaországban már megjelenik az aszimmetrikusan
elhelyezett nyugtalan vonalú kagyló motívum. A lomb és a csigás indadísz helyett rocaille /97/
formák kapnak teret a díszítésben. A szimmetria felbomlik. Az indák gyakran áttekinthetetlenek.
A XVIII. század iparművészetében a távol keleti főként a kínai chinoiserie /98/ elemek válnak
divatossá. A rokokó elfordul a korábbi feudális társadalomtól és el keletiesedik.

A rokokót két ember munkássága fémjelzi:
- Jean Lamour
- Georg Oegg
Hazánkban Fazola Henrik munkássága számottevő.

Jellemző a francia rokokó vasművességére, hogy párosával szembeállított voluták nem törik meg az alapstruktúrát.
A barokk kútházak idejének vége. A kutak szivattyúsak így már nincs szükség a kútházakra.

Kútházak helyett csorgókat létesítenek, szükségesek a csorgók mivel a növekvő népesség a városokban igényli a vízellátás e formáját. A kútházak részéről a vasművesség elsorvad.

Berendezések:

A bútor pántok formailag azonosak az ajtókéval. Kulcscímek, fogók leggyakrabban öntött bronzból készülnek. Augsburgban öntött bronzból készülnek. Augsburgban a berlini udvar számára ezüstből is formálnak ilyeneket.
A fakapukra szerelt kopogtatóknak funkciója nincsen csupán csak díszek.
Művészi feladatok összességét már nem csupán csak a templom egyesíti önmagába.
Szószékeket túlzás és bravúr jellemzi. A XVIII. század végétől a kovácsoltvas szószékek is végleg kiszorulnak az iparművészet ezen ágából.
Cégérek napi feladatai közé tartoznak a kovácsoltvas művességnek.
A gyertyatartók szabálytalanul egymásra helyezett C formákból épülnek. Nagy szakmai rátermettséget igénylő munka.
A lámpák 4 vagy 6 oldalasak, növény ornamentikával díszítettek. Ez a forma a rokokó vasművességében következik be. A lámpák előzményeként az itáliai palazzók sarkain, a szarv alakú végződésekkel koronázott konzolokon nyugvó lámpások voltak. Ezeket Caparra alkotásaiban fedezhetjük fel.
A rokokóban van az utolsó fényűző korszaka a templomi kereszteknek. Három dimenzióba
lendülő akantusz levelek és aszimmetrikus kagyló motívumokkal díszítettek.

Fazola Henrik

A hazánkban a rokokó vasművesség egyik legnagyobb alakja. Lakatos és órásmester volt.
Würzburgban született 1730 körül. Amikor 28 éves lesz gr. Barkóczy Ferenc egri püspök, Heves megye főispánja Egerbe hívja őt, ekkor költözik Magyarországra. Az egri vármegyeházán majd a Felsőtárkányi püspöki nyaralón dolgozik, mint lakatosmester. Több segéddel dolgozik együtt. Hazánkban igen erősen gátolta a munkáját az alapanyagok hiánya ezért akar vasművet alapítani hazánkban. 1767-ben ércbányákat létesít Parádon és Gyöngyösorosziban. A Mátrában és a Bükkben vasérckutatásokat végez. Amely kutatásai annyira sikeresek lesznek, hogy Mária Terézia aranyéremmel tünteti ki érte.

Az 1760-as évek végén felfedezett vasércbányák termelésére alapozva 1771 – 1772-ben a diósgyőri kincstári uradalom területén felépítette az ómassai nagyolvasztót és a hámori vasverőt. Ezt a kohót
tekinthetjük a diósgyőri vasgyár elődjének. A megalapított vasgyár létrehozása után felhagy az iparművészeti munkáival és műhelyét átadja unokaöccsének, Lénárdnak.

Élete folyamán kétszer nősült. Második felesége Karl Tekla volt. Két gyermeknek adott életet Frigyesnek és Borbálának.1779. április 16.-án hal meg Henrik Hámor községben.

Fazola Kapu Egerben

A Fazola kapu kilincse

Szó magyarázat:

97 A rocaille szó franciául kagylót jelent. XV. Lajos idején divatos díszítési forma.
98 A chinoiserie főként a rokokó stílusban kínai díszítőelemet jelent.

Nicolas Noel Boutet munkája

Vadász kard Joseph Deutschmann munkája

Ötvösművészet

A rokokó korszakában már a tárgyak kecsesebbek és könnyedebbek a tárgyak mint a barokkban de még mindig túldíszítettek. Kisebbek, intimebbek, ember közelebbi tárgyak készülnek.

A díszítésekre a csavarodó hullámzó felületek lesznek jellemzőek. Indás díszítések, elszórt hajladozó virágok kerülnek előtérbe. Kevés az állatmotívum, ha elő is fordul akkor a kagylók jelennek meg elsősorban.

Külön tálak jönnek létre ebben a korszakban.
- szószoknak
- halaknak
- gyümölcsöknek

- kínáló edények amelyek több szintesek lesznek sütemények és gyümölcsök felszolgálására

- borhűtő edények
stb

Ekkor alakul ki a mai kanál és villa típusa.

A tál alakja domborítással készül, a lábakat és a fület öntéssel készítik. A fogó alakja még mindig ember alakú.

A zsebórák a és a chatelainek nagyobb szerepet kapnak mint a barokkban.

Ékszereknél a rokokó időszakában minél drágább alapanyagokat igyekeznek felhasználni. Szinte pazarlásnak mondható. Az ékszerekhez a gyöngyöket már nem átfúrva foglalják be.
Az ékszerek összeillő darabok és harmonizálnak egymással. Az ötvösök garnitúrákban készítik az ékszereket és nem különálló darabokként.
Utánozzák a kámeákat is. Előtérbe kerül ezzel az antik világ is.